Tudomány MTI 2016. július. 01. 11:36

Nobel-díjas tudósok mértek csapást a Greenpeace-re

A 107 tudós egyértelműen biztonságosnak tartja a génmódosítást.

Több mint 100 Nobel-díjas tudós kérte a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezetet, hogy fejezze be a növények génmódosítása (GMO) elleni tiltakozást, mivel a tudomány egyetért abban, hogy az eljárás biztonságos és a társadalom javát szolgálja – hangzott el csütörtöki washingtoni sajtótájékoztatójukon.

A tudósok többek között felhívták a figyelmet a génmódosított "aranyrizsre", melyet az A-vitamin hiányával kapcsolatos betegségek megelőzésére használnak sok fejlődő országban. A természetesen növő rizzsel ellentétben ugyanis az aranyrizs magjában béta-karotin termelődik.

"Ma már tudjuk erről a növényekről és az alkalmazott biotechnológiai eljárásról, hogy biztonságos" – mondta Richard J. Roberts Nobel-díjas angol biokémikus és molekuláris biológus, aki hozzátette, a Greenpeace befolyással lehet más szervezetekre, melyek tiltakoznak a GMO ellen.

A környezetvédő szervezet vezetői szerint az esemény egy reklámkampány része. Szerintük az aranyrizs szennyezheti a természetben növő rizs területeit és megnehezíti, hogy a fejlődő országokban élők elkerülhessék a génmódosított növényeket. Úgy vélik, a világ élelmezési gondjait más eszközökkel kell megoldani.

"A valódi kérdés az, hogy miért tartanak az amerikai fővárosban sajtótájékoztatót egy héttel azelőtt, hogy a GMO-címkézés vermonti törvényéről szavazna a szenátus" – mondta Charlie Gray, a Greenpeace egyik vezető kutatója.

A Nobel-díjasok elmondták, hogy a tudomány az ő oldalukon áll, és arra szólították fel a környezetvédő szervezetet, hogy vizsgálja meg újra, milyen eredmények alapján tiltakozik a GMO ellen.

"Azt nem értem, miért fogadják el a tudományt és a tudományos eljárást, ha az a céljaikat szolgája, és miért helyezkednek szembe a tudományos nézőponttal, ha az nem esik egybe az övékkel" – érvelt Randy Schenkman Nobel-díjas orvos.

Minden hír a koronavírus-járványról
Kult Csatlós Hanna 2021. április. 17. 20:00

A „3000 éve elveszett egyiptomi aranyváros” minden volt, csak nem elveszett és nem arany

Különösen jó állapotban tárták fel egyiptomi régészek a körülbelül 3400 évvel ezelőtt létezett város, Aton romjait Luxornál. Vajon kik laktak a házakban, és miért halt ki évezredekkel ezelőtt a település? Miért csak most bukkantak rá a kutatók és ezzel megtalálták-e az egyiptomi Pompejit vagy az afrikai Eldorádót? Bács Tamást, az ELTE Egyiptológiai Tanszékének vezetőjét kérdeztük, aki több mint 20 éve maga is ásatásokat vezet a régióban.