Országos bajnokként nemzetközi szinten kell játszanunk – interjú Bruno van Pottelsberghével, a Corvinus új elnök-rektorával

Milyennek látja a magyar felsőoktatás színvonalát európai vagy akár globális összehasonlításban?

Nagyon értékes kutatási tevékenység folyik az országban. Ennek egy része nemzetközi és angol nyelvű, a másik része pedig csakis magyar nyelven történik. Nagyon fontos lenne az angol nyelven folyó kutatások arányának növelése, hogy a világ számára is látható legyen, amit létrehozunk. Külföldön a csúcsszintű kutatás úgy működik, hogy a legjobb egyetemeken a kutatók angolul publikálnak, és a láthatóságuk is nemzetközi. A hallgatók szintjén még nagyobb a kihívás, most az a feladat, hogy idevonzzunk tehetséges külföldi diákokat. Jelenleg ahol angolul tanítunk, a hallgatók zöme még ott is magyar.

A modellváltó egyetemek diákjai kimaradnak az uniós Erasmus- és Horizont-ösztöndíjakból, helyette a magyar kormány kreált saját programot, amelyben nemcsak Nyugaton, hanem Keleten is ajánl lehetőségeket a diákoknak, például akár Oroszországban, Irakban, Szíriában. Ön ezt is a nemzetközivé válás részének tekinti?

A nemzetköziesedéshez az első lépés a külföldi diákok idecsábítása Magyarországra. Az Erasmus lehetőséget kínál egyfajta nemzetközi kapcsolódásra, de ez főleg a magyar diákoknak fontos. A befagyasztása miatt azonban más típusú külföldi tapasztalatot tudunk kínálni nekik. A kormány programja, amellyel kompenzálni próbálja az Erasmusból kiesett diákokat, nem speciálisan Európa-fókuszú, tág képet ad, sok eleme az EU-n kívüli nemzetközi láthatóságot biztosítja. De ez nem segíti célzottan a diákjainkat abban, hogy kifejezetten Nyugatra menjenek.

Az ön által kidolgozott hídstratégia egyebek mellett Nyugat és Kelet között akar kapcsolatot teremteni. Magyarország hol található ezen a skálán?

A hídstratégia több területet ölel fel, elsősorban arra irányul, hogy összeköttetés legyen a jelen és a jövő között, hogy egy vezető nemzeti intézmény globális és európai szereplővé váljon. Ehhez arra van szükség, hogy több külföldi oktató és nappali tagozatos hallgató érkezzen Magyarországra.

A Corvinuson a külföldi hallgatók aránya 15 százalék körül van, ezt szeretné megduplázni. Jelenleg honnan érkeznek ide diákok?

Sok diákunk érkezik Közép- és Kelet-Ázsiából. Az Európai Unióból főleg csak olyanok választják a magyar egyetemeket, akiknek valamilyen magyar kötődésük van. De ha globális intézmény akarunk lenni, akkor az EU-ból is több hallgatót kell vonzanunk.

Csak a példa kedvéért, miért választaná Budapestet, és nem mondjuk Londont egy francia diák, aki közgazdaságtant szeretne tanulni?

Jogos kérdés. Ez elsősorban a márkázáson múlik, ezért a Corvinuson új kommunikációs stratégiát dolgozunk ki. Először is Budapestre koncentrálva, ami fantasztikus hely, ráadásul sok más egyetemmel ellentétben mi tényleg a város szívében vagyunk. A második pont, hogy azt üzenjük a tehetséges diákoknak, itt hasonlóan képzett társakkal találkozhatnak, mint amilyenek ők maguk. A harmadik pedig az oktatási szolgáltatások színvonala, ehhez egyre erősebben fogjuk hangsúlyozni a mesterséges intelligencia és a fenntarthatóság területeit. Kiváló programokat kínálunk, angol nyelven, kutatásalapú egyetemen a közgazdaságtan, az üzleti menedzsment, a társadalomtudományok és a nemzetközi kapcsolatok területein.

A külföldi hallgatók számának növelése azt jelenti, hogy kevesebb hely lesz a magyar diákoknak, vagy több lesz a férőhely?

Amikor azt mondjuk, hogy 20-30 százalékra akarjuk növelni a külföldi hallgatók arányát, akkor azt a jelenlegi létszámon felül értjük. Sőt a magyar hallgatók számát is szeretnénk egy kicsit növelni. Összességében az egyetem 9-10 ezer körüli létszámát szeretnénk 12-13 ezerre növelni. Most a Corvinuson 19 diák jut egy oktatóra, ez a legjobb arányok között van a világon. Átlagosan professzoronként 25 hallgató a standard, tehát ez sem akadálya a létszámnövelésnek.

A Corvinuson a legmagasabbak között van a felvételi ponthatár. Ezt főleg erős középiskolából, jól szituált családokból, többnyire Budapestről nekifutó diákok képesek csak megugorni. Szándékukban áll nyitni az ettől eltérő hátterű fiatalok felé is?