Farkas Zoltán: Lázadás

Most legalább tudjuk, mennyibe kerül egy katona esővédő nadrágja. 116 ezer forintba. Ilyen és ennél súlyosabb hadititkokat fed fel a dark web oldalain egy nemzetközi csoport, amely zsarolóvírust küldött a Védelmi Beszerzési Ügynökség honlapjára, iratokat és adatokat nyúlt le, szemléz belőlük, és most ötmillió dollárt kér. Mi csak ámulunk, hogyan fordulhatott elő, hiszen a tavaly elfogadott költségvetésben már bizonyíthatóan felismerték a veszélyt (kéretik ezt iróniának tekinteni): „2024-ben többletforrás biztosítása szükséges a VBÜ informatikai rendszerének fejlesztése és a működésével kapcsolatos kiadások finanszírozása érdekében.” Erre a célra 879 millió forintot szántak idén. Nem tudni, valóban megkapta-e az ügynökség, vagy nem volt elég a védelemre, hiszen bagatell összeg ahhoz képest, hogy a „digitális katona” programra 60 milliárd forint ment el. A HVG a honlapján és a hetilap Magyarország rovatában is követi a fejleményeket. Ezt teszi a kormánynak az Európai Unióval szembeni, hovatovább áttekinthetetlen konfliktusával is. Fókuszban rovatunk a héten egyebek mellett azt vizsgálja, mi lehet a felfüggesztett támogatások sorsa, illetve miért hirdetett lázadást a magyar miniszterelnök az Európai Bíróság ítéleteivel szemben.

Különben sem árt résen lenni. „Egészségügyi célokra több mint 3700 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Ez 2500 milliárd forinttal magasabb összeg, mint a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben” – büszkélkedik a 2025-ös költségvetés preambuluma. Csakhogy a számszerűen nagyobb összeg valójában kevesebb. A 2010-es költségvetésben a hazai össztermék 4,5 százalékát költötték egészségügyre, most csupán a 4,2 százalékát. A kivéreztetés következményeit Magyarország rovatunk megelőzhető halálokról írt cikke érzékelteti. Lehetne igazságosabban is gazdálkodni a közpénzekkel, ezen ügyködik önkéntesen a Pénzügykutatóban összeverődött szakértői kör. „A jövőnek írjuk” – jellemzi a nagy műgonddal összeállított program esélyeit a szerkesztő, Katona Tamás. A Gazdaság rovat azt is összegzi, miként tévesztett célt a családi otthonteremtési kedvezmény, illetve hogyan próbálják fenntartani a csődbe jutott Tungsram menthető gyárait az egykori vezetők – miután az ingatlanokat a klientúra moguljai már lenyúlták.

Bosszúszomjas bolondokat készül kulcspozícióba helyezni Donald Trump – véli a Financial Times. A tényeket mindig tiszteletben tartó HVG megfogalmazásában pedig „móresre akarja tanítani az általa megvetett washingtoni elitet”. A már megnevezett miniszterek és jelölőik listája fölött a Világ rovatban lehet elmerengeni. De szigorúan csak az után, hogy eltűnődtünk, Oroszország Ukrajna elleni háborújának ezredik napján mi az esély a békére.

Szappanoperává silányítaná a kormány Magyar Péter akciókban bővelkedő életét, mi azonban maradnánk a tényeknél: a toborzójánál és a lehallgatási ügyeknél. Szellem rovatunk a filmes szamizdatok sajátos világába tekint be. „Megnéztük, hány nap forgatásra elég a pénzünk, az jött ki, hogy 20 napunk van, ehhez tartottuk magunkat. Kisebb csodának tartom, hogy ebbe belefértünk” – mondja Herendi Gábor, az állami támogatás nélkül készített Futni mentem rendezője a hvg.hu-n. Nagyszerű színészeit sem tudja rendesen megfizetni. „(…) idén forgattam még egy nagyjátékfilmet, azt nulla forint gázsiért (…) Úgy fogom fel, ez a mi lázadásunk” – fűzi hozzá a hetilap Szellem rovatában az egyik főszereplő, Lovas Rozi. Miközben az állam milliárdokat költ kurzusprodukciókra, a nemzetközi sikereket a szamizdat filmek szállítják; a legújabb díjesélyes a KIX című dokumentumfilm, egy pesti kisfiú, Sanyi felcseperedésének a története tíz éven át. A nagyvárosi szegénység látlelete. Kész csoda, hogy ennek elszenvedői még nem lázadnak.