Boros Áron tőkepiaci és ESG-tanácsadó: Erős tőzsde nélkül köhög a hazai innovációs motor

A tőkepiacok, a tőzsde viszonylag szerény szerepe a gazdaság finanszírozásában nem csak magyar probléma: a skandináv és Benelux-országok kivételével az EU legtöbb nagy országában is gyengék a tőkepiacok. Főleg a nyilvános tőkepiacok, azaz a tőzsdék, ezek gazdaságban betöltött szerepe elenyésző, még a német, a francia, a spanyol vagy az olasz gazdaságban is. Az előretekintő változtatásokról beszélni nemcsak fontos, hanem jelenleg nagyon aktuális is.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) legnagyobb tulajdonosa Magyar Nemzeti Bank, ám az MNB elnökének jövő év elején esedékes leköszönésével a tőzsde stratégiája is átalakításra kerülhet. A magyar jegybank tőzsde privatizációjára ígéretet tett az Európai Központi Banknak (EKB), de a folyamat érdemi gyorsítására lenne immár szükség.

A piaci bizalom építését fókuszba helyezve, hazai intézményi és magánbefektetők széles körű bevonásával el lehet indítani egy, a magyar tőzsdét revitalizáló folyamatot, amelynek végére egy sokkal jobban működő tőkepiaccal felvértezve indul neki Magyarország a 21. század harmadik évtizedében várható kihívásoknak.

Van hova fejlődni

Két szempontból lehet a tőkepiacok és a tőzsde szerepét, finanszírozási teljesítményét megítélni: a tőzsdén jegyzett cégek GDP arányos összesített tőkeereje és a tőzsdén keresztül bevont források nagyságrendje alapján. A tagadhatatlan növekedés, a BÉT-en végzett rengeteg munka ellenére a tőkepiac kis mérete és az, hogy a tőkepiaci befektetők száma alacsony Magyarországon, sajnos nagy aggodalomra ad okot. A „félig tele pohár” hasonlattal élve persze nézhetjük úgy is, hogy a fejlődésnek még nagy-nagy tere van.

Keleten is okosan használják a tőkepiacokat

A nyilvános tőkepiacok fejlesztése – társadalmi-gazdasági berendezkedéstől függetlenül – a sikeres gazdasági fejlődés egyik szükséges alapfeltétele. Nem véletlen, hogy a sikeres angolszász országok, a szociális piacgazdaságot követő skandinávok vagy Izrael, sőt, még az inkább etatista Közel-Kelet és kisebb ázsiai országok, de még a kommunista pártok által vezetett Kína és Vietnám is jelentős mértékben használják tőkepiacaikat és tőzsdéiket a gazdaságaik fejlesztésére, az innováció finanszírozására.

Ám az erős tőzsde nem csupán annyit jelent, hogy növekedéshez, innovációhoz a reálgazdaság számára forrást biztosít. (Tegyük hozzá, hogy olyan forrást, amit a prudens, máshogyan szabályozott bankrendszer nem tud, nem akar, s gyakran nem is jogosult megadni.) Azaz a tőkepiacokon keresztül a háztartások vagyongyarapodásuk révén részesülnek a gazdasági sikerből. Ez nem csupán társadalmi kohézió és hosszú távú öngondoskodás kérdése, de ezzel egyúttal társadalmilag elfogadottabbá válik az innováció, a vállalkozói szellem gazdaságban betöltött szerepe is.

Biztató jelek a magyar tőzsdén