Nem úgy kerül pont a háborúk végére, ahogy azt Orbán Viktor elképzeli

„Az egész világnak elege van már abból, hogy Európában nem képesek az európaiak vagy a transzatlanti közösség véget vetni ennek a háborúnak” – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter az ENSZ New York-i közgyűlésén, ahol Kína és Brazília vezetésével, és többek között Magyarország részvételével, Oroszország és Ukrajna nélkül megalakult a Béke Barátai (Friends for Peace) elnevezésű, 15 tagú informális csoport. Amiben Európából Franciaország és Svájc kapott helyet, a többiek a globális délhez tartoznak. Rögvest ismertették is a kínai–brazil béketervet az ukrajnai háború lezárására: deeszkaláció, a provokációk mellőzése, békekonferencia, a globális kelet–nyugati blokkosodás megállítása és egy sor más, sokat emlegetett szólam. „Az ülésnek az a mondanivalója, hogy az ukrajnai háborúnak nincs megoldása a csatatéren. Az ukrajnai háborút kizárólag tárgyalásokkal lehet megoldani” – mondta Szijjártó.

A jelek szerint ezt mások is így gondolják, a Harvard Egyetem kutatása alapján az orosz–ukrán háború két és fél éve alatt

már legalább 25 másik béketervvel álltak elő a nemzetközi közösség tagjai.

Kijev úgynevezett győzelmi terve például NATO- és EU-tagságban, továbbá mélységi csapások engedélyezésében látja a megoldás kulcsát. Oroszország az annektált négy ukrán megyéből utasítaná ki az ellenséges katonákat, s számára emellett a béke záloga Ukrajna lemondása lenne a NATO-csatlakozásról. Az afrikai országok béketervében a humanitárius segély és a gabonaexport felpörgetése a saját új elem. Narendra Modi miniszterelnök kijevi látogatásával India egyre látványosabban helyezkedik a közvetítő szerepbe – egyelőre béketerv nélkül. Törökország beállt a kínai javaslat mögé, amit a NATO-főtitkári pozícióról leköszönt Jens Stoltenberg úgy kommentált, hogy „a NATO-tagállamoknak inkább az ukrán béketervet kellene szorgalmazniuk”.