Tóta W. Árpád: Az árulók ideje, avagy félelem és erjedés a Fideszben

“Amíg Orbán Viktor a helyén van, a vereség nem opció. Az őt személyében és vagyonában fenyegetné. Ám amint a vereség vele együtt is reális lehetőséggé válik, hirtelen mindenkinek ki kell számolnia, hogy neki mennyit ér ez a harc.” Vélemény.

Valószínűleg számtalanszor játszódik le manapság a Fideszben az a jelenet, hogy a szomorkodó vagy idegbeteg kádert próbálja felvidítani az elvtársa azzal, hogy sok idő van még a választásig. Aztán rájönnek, hogy akkor még nagyobb a baj, és kezdik elölről. Mert ha fél év elég volt utolérni őket, akkor a hátralévő másfél még ijesztőbb.

A verseny hamarosan nyílttá válik, és akkor dönteni kell. A bekeményítés és a kiegyezés között. És ezen még össze is lehet veszni, mert nem mindenkinek ugyanaz a tét.

Tegyük fel, hogy pár hónap múlva már azt mutatják a műszerek, hogy a Fidesz vesztésre áll; tehát a hatalmat át kell majd adnia, ha minden így marad. Ez egy átlagos európai országban nem a világ vége, jönnek az ellenzéki évek, és aztán vissza is lehet kapaszkodni. Itt azonban az ismert, elsősorban gazdasági bűnök miatt a szűk politikai és gazdasági elit a személyes szabadságáért meccsel. De még közülük sem mindenki.

Aki a győzelem és a börtön közül választhat, annak mindent megér a győzelem. Akkor a választási rendszer átszabása, különféle csalások előkészítése, és a kihívók elleni erőszakos fellépés is benne van a pakliban.

Ám a hatalom megtartását ezek sem garantálják. Viszont tovább növelik a kockázatot. Ha így is buknak, még súlyosabb lesz a büntetés. És nemcsak annak, aki a parancsot kiadta, hanem annak is, aki végrehajtotta.