Megpróbáltuk megfejteni a Nutella titkát Napóleontól a megfelelő mogyoróméretig

Savoyai Emánuel Filibertnek – a Vasfejűként ismert hercegnek (1528-1580), nem az olaszok médiacelebként is aktív trónkövetelőjének – sok mindent köszönhetnek a piemontiak. A német-római császár szolgálatában hadvezérként komoly szerepe volt abban, hogy a franciákat kiűzték a régióból, amelynek fővárosát, Torinót tette meg 1563-ban a savoyai hercegség székhelyének. Politikai és gazdasági újításai mellett a Jézus halotti leplének tartott katolikus ereklye Torinóba szállítása kötődik a nevéhez, és az, hogy ő ismertette meg a torinói udvarral a nem sokkal korábban felfedezett új kontinensről érkező csokoládét.

Az ekkor még italként, gyógyító (és persze vágyserkentő) hatást remélve fogyasztott csokoládé hamar felkeltette a helyi cukrászok figyelmét. Az első csokoládékészítő engedélyt 1678-ban adták ki, a 18. században itt készítettek először kávéval és tejszínnel keverve forró csokoládét. A bavarèisa nevű ital hozzávalóinak rétegzésével alkották aztán meg az 1800-as évek elején a máig ismert Bicerin nevű italt. A legfontosabb hozzájárulásuk a csokoládéiparhoz azonban nem ez lett, hanem a mogyorós csokoládékrém.

A mogyoró és a csokoládé párosításának áldott hatásáról már az 1685-ben Párizsban megjelent, a kávé, a tea és a csokoládé élettani hatásait dicsérő értekezésben is írtak – igaz, annak szerzője az „amerikai” mogyorót, vagyis vélhetően brazil- vagy kesudiót ajánlott az italként fogyasztott csokoládéba. Az viszont már a torinói cukrászoknak jutott eszébe, hogy a Piemontban termő törökmogyoróból nem csak olajat lehet készíteni, hanem a kakaóvaj is helyettesíthető vele. Nem, nem azért, mert finom, hanem mert rendelkezésre áll – ellentétben a kakaóval.

Napóleon: a Nutella atyja?

Említett hiányt egy másik történelmi óriás, Napóleon idézte elő. Az Itália felett is uralkodó francia császár 1806-ban rendelte el a kontinentális zárlatot, amellyel megtiltotta Franciaországnak és szövetségeseinek, hogy kikötőikben brit vagy a brit birodalomból érkező semleges hajókat fogadjanak, az azokon talált árut pedig lefoglalták. A blokád ugyan nem gyengítette meg a briteket a gyarmatáru-kereskedelemben, az ezektől az áruktól megfosztott Európát viszont alternatív megoldások kialakítására kényszerítette az ipar fejlesztésétől a répacukor használatán át egészen odáig, hogy mogyorót keverjenek a csokoládéba.