Az az ország lesz gazdag, ahol a politikusok békén hagyják az embereket – ennek levezetéséért járt a közgazdasági Nobel-díj

7 perc

2024.10.14. 15:30

2024.10.14. 15:46

Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíj nyertesei bemutatták, hogy mi Kelet-Európában azért vagyunk szegényebbek a nyugatiaknál, mert az elitünk legalább 700 éve azt tehet meg, amit akar; hogy az egykori gyarmatok közül azok lettek gazdagok, ahol demokráciaszerűséget hoztak létre az első érkező európaiak; és hogy van jó sok helye a világnak, ahol az uralkodó réteg átadja másnak a hatalmat, hogy aztán az újak ugyanolyan elnyomó rendszert hozzanak létre.

Amikor két héttel ezelőtt az Egy másik közgazdaságtan sorozatban Daron Acemoglu kutatásairól írtam, azon gondolkoztam, írjam-e le, hogy őt emlegetik évek óta az egyik olyan emberként, akinek már nagyon kinéz egy Nobel-díj. Végül nem tettem meg, de még jó, hogy nem a lottószámokkal voltam így: a 2024-es közgazdasági Nobel-emlékdíjat az állampolgárságát nézve török és amerikai, nemzetiségre örmény Daron Acemoglu és két brit munkatársa, a vele együtt szintén az MIT-n tanító Simon Johnson, valamint a Chicagói Egyetemen dolgozó James Robinson kapták, annak a vizsgálatáért, hogy miért szegény az egyik ország, és miért gazdag a másik.

Egy másik közgazdaság
A közgazdaságtan csak akkor unalmas, ha rosszul magyarázzák el – máris sokkal izgalmasabb lesz, ha kiderül, hogyan érinti a mindennapi életünket. Sorozatunkban fontos közgazdasági elméleteket mutatunk be, azt figyelve, miért fontosak ezek mindannyiunk számára.
A sorozat korábbi részeit ide kattintva érik el.

A három kutató azt tanulmányozta: azért gazdagabbak-e a jómódú országok, mert a társadalmi és gazdasági intézményrendszerük ezt támogatja, vagy épp fordítva, egy gazdag hely engedhet meg magának olyan társadalmi rendszert, mint amilyen a világ jómódú részein létezik? Mindennek a tanulmányozása közben rábukkantak még egy izgalmas összefüggésre: az elmúlt ötszáz évben ahova megérkeztek az európaiak gyarmatosítóként, ott minél nagyobb volt a gyarmatosítók erőszakos vagy hirtelen betegség miatti halálozási aránya, annál kisebb a mai egy főre jutó GDP. Miért? Hol van itt az ok-okozati kapcsolat?

Acemoglu és Robinson közös könyvét, a Miért buknak el nemzetek? című alkotást magyarul a HVG Könyvek adta ki. Erről a könyvről Acemoglu 2016-ban interjút is adott társlapunknak, a HVG Business Extrának:

Miért sikeresebbek egyes nemzetek a többinél? – interjú Daron Acemoglu közgazdásszal

Amikor Miért buknak el a nemzetek? című könyvében szerzőtársával, James Robinsonnal arra kereste a választ, miért emelkednek fel és süllyednek le egyes nemzetek, és arra jutott: a gazdasági siker sem történelmileg, sem földrajzilag, sem kulturálisan, sem etnikailag nem determinált.

Élő esettanulmánynak Nogales és Nogales összehasonlítását vették elő. A két települést nem véletlen hívják ugyanúgy: korábban egy város volt, amelyet 1854-ben egy terület-adásvétel miatt kettévágott az amerikai-mexikói határ. A különbség pedig ég és föld, az amerikai Nogalesben lakók átlagosan sokkal tovább élnek, többen jutnak el közülük diplomáig, gazdagabbak, míg a mexikói oldalon szinte csak az él jómódban, aki korrupt politikus vagy a szervezett bűnözéshez csatlakozik. Pedig a két város gyakorlatilag tökéletesen ugyanolyan majdnem minden létező szempontból: ugyanaz a klímájuk, ugyanonnan származnak a rég ott élők, ugyanolyanok a helyiek evési szokásai és a kultúrájuk is. Nem volt nehéz arra következtetni, hogy a különböző fejlődés oka az, hogy az Egyesült Államok és Mexikó gazdasági és politikai rendszere mennyire más lehetőségeket ad.

A további magyarázatokért még ennél is távolabb mentek az időben.