Öngyógyító betonnal, szuperkönnyű anyaggal és persze mesterséges intelligenciával lehet fenntarthatóbb az építőipar

Kevés olyan anyag van, amelynek alkalmazása több környezetszennyezéssel jár, mint a betoné: az egyik legismertebb építőipari matéria gyártása, szállítása és beépítése a globális szén-dioxid-kibocsátás 4–8 százalékáért felel. Nem véletlen, hogy a kutatók évtizedek óta keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel kiválthatják a betont – illetve az egyik alkotóelemét, a cementet –, vagy legalábbis mérsékelhetik a szennyezés mértékét.

Az erőfeszítések komoly eredményeket hoztak, a különféle adalékanyagoknak – például az agyagnak, illetve a hamunak – köszönhetően sikerült csökkenteni az építőanyag karbonlábnyomát. Egy amerikai startup, a Carbon Limit most továbblépett, és a fenntarthatóság „élharcosává” alakítja át a betont. A cég olyan adalékot fejlesztett ki, amellyel a beton megköti a levegőben lévő szén-dioxidot, így évtizedeken át működő karboncsapdává alakítja át az elfogni (capture) és a beton (concrete) angol szavak alapján CaptureCrete-nek nevezett új építőanyagot. A Carbon Limit másik adalékanyaga pedig megnöveli a beton fény- és hővisszaverő képességét, így a legmelegebb órákban a CoolCrete tíz fokkal hűvösebb, mint a kezeletlen falfelület. Ez a megoldás a városokban hozhat igazi enyhülést, ahol az épületekből áradó forróság hőszigeteket hoz létre.

Míg már korábban megjelent az öngyógyító beton – ahol egyebek mellett az anyagba telepített és a sérülésekig „alvó” baktériumok javítják ki a hibákat –, új öntisztító festékek is készülnek.