Móra Veronika: A lejáratások a nagy civil szervezeteket célozzák, de a kicsik fáradnak bele

10 perc

2024.09.26. 04:30

2024.09.26. 08:34

Tíz éve zajlott a magyar kormány első látványos akciója a civilek ellen, akiknek az Ökotárs irodájában tartott házkutatás óta már lejárató kampányokkal, hatósági ellenőrzésekkel és a jogalkotókkal is szembe kell nézniük. Hogyan élték meg az elmúlt évtized kormányzati támadásait? Milyen hatással volt a propaganda a megítélésükre és a támogatásukra, és miért tűnnek el a kisebb, helyi szervezetek? Kell-e félni a Szuverenitásvédelmi Hivataltól? Interjú Móra Veronikával, az Ökotárs Alapítvány igazgatójával, a 2014-es rendőri akció fő elszenvedőjével.

HVG360: Tíz éve, egész pontosan 2014. szeptember 8-án rendőrök kísérték ki ugyanebből az irodából, miután házkutatást tartottak a Norvég Civil Alap támogatásai miatt. Eszébe szokott még jutni, amikor bejön dolgozni?

Móra Veronika: Napi szinten természetesen már nem. Időről időre azonban történnek olyan dolgok, amik emlékeztetnek rá, például amikor jobban ránk száll a propagandamédia, vagy valamelyik szervezetet újra előveszik. És sokszor jó szándékból is emlékeztetnek rá, mert azért az akkor történtek sok ember szemét felnyitották.

HVG360: Mint például a rendőrautós fotó?

M.V.: Tény, hogy akkor sokan megismerték a nevem és az arcom, bár a mai napig nem győzöm azt a városi legendát irtani, hogy bilincsben állítottak elő. Azért ültettek be a rendőrautóba, hogy hazakísérjenek és lefoglalják a laptopomat, amit aznap otthon hagytam.

Tévétudósítás a 10 évvel ezelőtti razziáról:

Razzia az Ökotársnál: Még a pénztárcákba is belenéztek a rendőrök

Még a pénztárcákba is belenéztek a rendőrök az Ökotárs Alapítványnál tartott hétfői házkutatáson. Az egyik dolgozónak az volt a benyomása, hogy a nyomozók nem is tudják, hogy mit keresnek. A norvég nagykövet az ATV-nek azt mondta: inkorrekt az eljárás.

HVG360: Úgy fogalmazott, hogy ez volt az első nagyobb akció a civilek ellen. Érezték bármiből előtte, hogy idáig fajulnak majd a dolgok?

M.V.: A házkutatás előtt már húzódott az úgynevezett „norvég-ügy”, és egy évvel korábban, 2013 nyarán volt már egy „nulladik felvonás”. Akkor jelent meg a Heti Válaszban annak a 13 civil szervezetnek a listája, amelyeket Soros-szervezetként kipécézett a kormánymédia. Utána azonban hónapokig nem történt semmi, míg végül Lázár János nyilatkozata, melyben azt állította, hogy a Norvég Civil Alap pénzeit politikailag elfogultan osztják ki, elindította a lavinát – lejáratással, hatósági vizsgálatokkal, házkutatással és végül bírósági perekkel együtt.

Hvg360: Ezeket az eljárásokat megszüntették, a házkutatásról pedig bírósági határozat mondta ki, hogy törvénysértő volt. Volt, aki ezt utólag elismerte a kormány részéről, vagy esetleg a nyilvánosságon kívül bocsánatot kért?

M.V.: Nem, de erre nem is számítottunk. Egyébként 2015 vége felé, amikor végül lezárult az egész ügy, volt másfél nyugis évünk, az egész civil szféra egy kis lélegzethez jutott.

Hvg360: Folyamatosnak érzik azóta a nyomást?

M.V.: Azóta majdnem minden évben történt valami új fejlemény, ráadásul már nemcsak lejárató kampányokkal, hatósági ellenőrzésekkel, hanem jogalkotással is támadnak. Ennek első példája 2017-ben a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény volt, amit időnként civil törvénynek hívnak, de én ezt az elnevezést nem szeretem. Nem a civilekről szólt. Egy megbélyegzést, lejáratást szolgáló eszköz volt, ami 2020-ban bukott el az Európai Unió Bíróságán, és végül 2021-ben helyezték hatályon kívül.  Közben 2018-ban jött a Stop Soros, ami szintén elbukott az EU Bíróságán, de még hatályos.

Majd 2021-ben érkezett a homofóbtörvény, ami lényegében kiszorította a civil szervezeteket az iskolákból, és nem csak azokat, melyek szexuális neveléssel foglalkoztak, hanem mindenkit, aki egy kicsit is jogvédelemmel, demokráciával tevékenykedett. Most pedig ott tartunk, hogy megszavazták a szuverenitásvédelmi törvényt, és idén megalakult a Szuverenitásvédelmi Hivatal, ami egy újabb eszköz arra, hogy célba vett civil szervezetek lejáratását, ellehetetlenítését, az életük megnehezítését szolgálja.

Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány vezetője
Veres Viktor

Hvg360: A Norvég Alapról lényegében azért mondott le a kormány, mert nem szólhattak volna bele a civil szánt támogatások elosztásába. Mennyire érződik ennek a pénznek a hiánya?