Sütő Zoltán, a Tojásszövetség elnöke: Jobban meg kellene becsülni a hazai tojástermelést

5 perc

2024.09.20. 15:30

Mindössze néhány forint a termelők haszna egy-egy darabon, a kereskedők mégis árharcba hajtják a piac szereplőit – véli Sütő Zoltán, a Tojásszövetség elnöke. Kevés az esély az összefogásra, az ukrán tojás pedig tovább nehezíti a szektor helyzetét.

HVG: A KSH adatai szerint a tojás ára a 2022-es élelmiszer-infláció előtti szintre csökkent, majd júliusban 30 forintot drágulva 727 forintba került 10 darab tojás. Önök szerint az év hátralévő részében mi várható?

Sütő Zoltán: A tojás piaci árában csökkenő trend figyelhető meg, amit nem tartunk jónak, mert közgazdasági, pénzügyi szempontból veszélyezteti a hazai termelést. A következő hónapokban aligha fog drágulni a tojás, és ezt bajnak tartjuk. A húsvéti dömping után a kereslet törvényszerűen visszaesik, a tojásár nyáron a legalacsonyabb. Emiatt sok termelő, aki programozott viszonyok között állít elő étkezési tojást, erre az időszakra ütemezi a tyúkállomány selejtezését és cseréjét. A tojás jelenlegi piaci árában változásra van szükség, a szövetség erre hívta fel a figyelmet. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint 2024 nyarán a hét nagybani piacon egyetlen helyen volt magasabb a tojás ára, mint 2022-ben. Ez alapján gondoljuk úgy, hogy magasabb termelői árakra van szükség, ami miatt a fogyasztói árak sem maradhatnak a jelenlegi szinten. A takarmányozási költségek a közvetlen kiadások meghatározó részét teszik ki, de a többi fontosabb költség (energia, munkabér, csomagolóanyag) egyike sem csökkent a 2022 előtti szintre.

Sütő Zoltán.
Fazekas István

HVG: Miként lehet az áremelést elfogadtatni a kereskedőkkel, az élelmiszerláncokkal?

S. Z. : A tojástermelő ágazatnak több sajátossága van. A tojás egy nagy méretű petesejt, amely természetes, adalékanyag-mentes, nem ultrafeldolgozott. A szavatossági ideje 28 nap, de előírás, hogy 21 napos kora előtt már az üzletek kínálógondoláira ki kell helyezni. Ha a termelő nem képes időben értékesíteni, akkor áruja veszélyes hulladékká válik, amelynek a megsemmisítése is az ő költsége. A kereskedelem ugyanakkor nem szívesen köti le magát hosszabb távú szállítási szerződésekkel, és – kihasználva a termelők eladási kényszerét – tendereztet, hogy végül attól vásároljon, aki a legalacsonyabb áron vállalja a szállítást. A termelők gyakran egymás alá ígérnek és az árat saját maguk törik le, nemegyszer tönkretéve a másikat. Részben ezért hagynak fel egyre többen a termeléssel, különösen a kisebb családi vállalkozások. Az árak szezonalitása miatt törvényszerű, hogy a tojástermelő az év bizonyos részében önköltségi ár alatt kénytelen értékesíteni, azaz veszteséget termel. Emiatt döntő fontosságú a számára, hogy a karácsony és a húsvét előtti két csúcsidőszakban milyen árat tud elérni.