Feltámadni látszik az ingatlanpiac, átrendeződik a drágasági rangsor a fővárosi agglomerációban

A durva infláció csökkenésének lett egy érdekes mellékhatása a lakáspiacon: egyre szimpatikusabb ötletté válik ingatlant vásárolni. Persze nem mintha annyira sok fölösleges pénzük maradt volna az embereknek az utóbbi két év után, hanem mert ahogy lassul az infláció, az állampapírok hozama nyolc százalék alá ment le. Ilyenkor pedig egyre többen számolnak úgy, hogy az ingatlanbefektetés általában öt-hat százalékos éves megtérülése ezzel lassacskán versenyképes.

Az átlagos lakásvásárló vagy eladó a kereslet megugrását érzékeli mindebből, főleg Budapest belső részein. A legjobb lakások nagyon gyorsan elkelnek, és a többiért is nagyobb lett a verseny. Az ingatlan.com például a saját hirdetéseiben azt mérte, hogy augusztusban már majdnem sikerült visszatérni a 2021-es csúcsszintre az országos keresletben. Budapest belső kerületeiben pedig – a pesti Belvárosban, Terézvárosban és Erzsébetvárosban – olyan gyors a visszapattanás, hogy egyetlen év alatt 33–62 százalékkal nőtt a kereslet, főleg mert újra megjelentek a befektetők. Még úgy is, hogy most, amíg tart a VI. kerületi népszavazás a rövid távú lakáskiadás – azaz az Airbnb – betiltásáról, valószínűleg többen játszanak kivárásra.

A budapesti ingatlanpiacot az elmúlt egy-két évben az országosan gyenge helyzet ellenére az segítette, hogy már nem akartak annyian kiköltözni az agglomerációba.