Mit keres Magyarország Csádban? Mi a szerepe Orbán Gáspárnak a misszióban? Van ezekre egyáltalán értelmezhető válasz?

5 perc

2024.09.12. 10:00

2024.09.12. 11:31

A címünkben föltett kérdésekre a választ a nemzetközi Afrika-szakértők sem tudják, az viszont látszik, hogy Orbán Viktornak fontos a misszió.

Gazdasági, humanitárius és katonai segítségnyújtás – az Orbán-kormány ezzel indokolja a Csádba tervezett missziót. A küldetés annyira fontos, hogy amikor például hétfőn fogadta az afrikai ország elnökét, a megbeszélés nyomán született kormányhatározatokat pár órán belül ki is hirdették a sebtében kinyomott Magyar Közlönyben.

Hogy miért pont a szegény sivatagi országot választotta ki Orbán, azt nem tudni. Az utóbbi időben a térség, ha lehet, még bizonytalanabb lett, puccsok, harcok vannak szinte minden környező országban, s Csád sem annyira stabil állam, hogy nyugodtan lehetne ott például gazdasági kapcsolatokat építgetni. Az elnök, Mahamat Déby 2021-ben vette át egy katonai tanács élén a hatalmat, miután apját, az országot 30 éven át vezető Idriss Débyt lázadók megölték. Sokáig ígérte, hogy hatalmát választásokon erősíti meg, erre végül idén májusig kellett várni. Nagyarányú győzelme azonban aligha jött volna össze, ha a katonák előtte nem lövik egyszerűen agyon az ellenzék vezetőjét, Déby kihívóját. Az ország most ugyan stabilnak tűnik, ám inkább csak a környező országokhoz képest. Csád egy instabil régióban fekszik, amit az ott élő menekültek több mint egymilliós száma is jelez.

Terrorizmus, oroszok és humanitárius válság várja Csádban az első önálló külföldi küldetésére készülő honvédséget

A Magyar Honvédség csádi missziójának kezdete előtt átrendeződtek a Száhel-övezet hatalmi viszonyai. Ha nyersanyagokat nem is feltétlenül, de biztonsági fenyegetéseket bőven fog találni a magyar kormány a világ egyik legtörékenyebb és hatodik legszegényebb államában.

Ebben a helyzetben fejlesztené tehát gazdasági és katonai kapcsolatait Magyarország az afrikai országgal. S nem is kis léptékben. A hét eleji tárgyalások nyomán kiderült, Magyarország kész 150-200 millió euró értékű (azaz 60-80 milliárd forintnyi) hitelprogramot indítani Csád számára, amelynek keretében magyar cégek dolgozhatnak az afrikai ország mezőgazdaságának és élelmiszeriparának erősítésén, a vízellátás, az oktatás és a digitalizáció fejlesztésén. Az Európai Békekeretből pedig – amelynek ukrajnai felhasználását Magyarország nem támogatja – 14 millió eurót a csádi védelmi kapacitások fejlesztésére adna. Vagyis a békekerethez való magyar hozzájárulás egy része Csádba menne, mégpedig valószínűleg az oda telepítendő 200 fős magyar katonai kontingens költségeinek finanszírozására.