Egy lehetetlen küldetést már teljesített, most jön a következő: ki Michel Barnier, a következő francia kormányfő?
5 perc
2024.09.05. 14:30
Csaknem két hónapot kellett várni az előrehozott francia nemzetgyűlési választások után, hogy megnevezze Emmanuel Macron új kormányfőjét. A francia elnök választása Michel Barnier-ra esett, akiről utoljára akkor hallottunk, amikor elhúzódó tárgyalások végén – az EU-ban szokatlan egységet teremtve – sikerült lezárnia a Brexitről szóló tárgyalásokat. A 73 éves francia politikust a tárgyalások kezdetén, 2017-ben megjelent cikkünkben mutattuk be, most ezt a cikkünket közöljük újra az aktualitásokkal frissítve.
Két hónappal az után, hogy az általa kezdeményezett nemzetgyűlési választásokon nem sikerült győznie, Emmanuel Macron elnök a 73 éves egykori uniós biztost nevezte ki a kormány élére Franciaországban. Bár Macron pártja nem nyert, igazából patthelyzet alakult ki a parlament alsóházában, ahol a győztes baloldali pártszövetség sem tudott mindenki számára elfogadható jelöltet kiállítani. Az Élysée-palota mostani közleménye azt a reményt fogalmazta meg, hogy a konzervatív politikus valamiféle nemzeti egységkormányt tud létrehozni Franciaország sürgető problémáinak megoldására.
Az egykori kormánypárt, amely Charles De Gaulle tábornoktól Nicolas Sarkozy elnököt oly sokat vezetőt adott Franciaországnak máris tudatta a világgal: Michel Barnier támogatását attól teszi függővé, hogy az új miniszterelnök milyen politikai célokat tűz ki maga elé. A baloldal legbefolyásosabb vezére, a választásokon győztes Új Népfront vezéralakja, Jean-Luc Mélenchon azt közölte: ”Macron elnök ellopta a legutóbbi választás eredményét”, és máris tüntetésre szólította fel híveit szeptember hetedikére.
Az Új Népfront igencsak heterogén társaság, benne a mérsékelt baloldali szocialistákkal, zöldekkel, kommunisták és a radikális baloldali szélsőségesekkel, mint maga Mélenchon. Macron elnök, akinek pártja a második helyen végzett, meglepetésre megelőzve a szélsőjobb Nemzeti Tömörülést, abban bízik, hogy az Új Népfront mérsékelt pártjai megszavazzák majd az új kormányt. A szélsőjobboldal nem veti el eleve Michel Barnier kormányát, a kivárásra játszik. A Nemzeti Tömörülés vezéralakja, Marine Le Pen már a 2027-es elnökválasztásra készülődik, ezért együtt akar működni a mérsékelt jobboldallal, akárcsk Giorgia Meloni Olaszországban.
Barnier-ról utoljára 2021-ben lehetett hallani, amikor a mérsékelt jobboldal színeiben megpróbálkozott az elnökjelöltséggel, de pártján belül alulmaradt.
Míg elődje Franciaország legfiatalabb miniszterelnöke volt, ő 73 évesen a legidősebbek és a legtapasztaltabbak közé tartozik. Minden bizonnyal ezért is esett rá Macron elnök választása, aki így próbálja megakadályozni a káosz kialakulását a francia belpolitikában. Michel Barnier-nak komoly problémákat kell megoldania, hiszen a francia államadósság meghaladja a GDP 100%-át, és a költségvetés hiánya is túl jár a 3%-on. Ezért az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított Franciaország ellen is.
Az elegáns kívülálló
Életében először 21 évesen voksolt Michel Barnier – mégpedig igennel –, amikor Franciaországban 1972-ben népszavazásra bocsátották az Európai Gazdasági Közösség első jelentős bővítését. Norvégia, Dánia, Írország és Nagy-Britannia be is léphetett az EU elődjébe. A francia jobboldali politikusra az a feladat vár, hogy a Brexit brüsszeli főtárgyalójaként levezényelje a szigetország kiválását az EU-ból. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Brexitről döntő népszavazás után nem sokkal, 2016 júliusában kérte fel az egyedülálló megbízatásra Barnier-t, aki előzőleg a tanácsadója volt.
Barnier nem az a tipikus francia karrierpolitikus. Nem enarque-os, ahogy a francia zsargonban a közigazgatási elitképzőt, az École Nationale d’Administrationt elvégzettek zárt körét nevezik.