Somogyi Zoltán: Gyurcsány Ferenc és az LMBTQ-jogok
Gyurcsány Ferenc pártja politikájában háttérbe szorítaná a szexuális kisebbségek jogainak védelmét, mivel úgy véli, a felmérések szerint a magyar társadalom többségét ebben a témában inkább konzervatív felfogás jellemzi. Ugyanakkor saját pártelnöki pozícióját és közéleti szerepvállalását illetően már nem tartja ennyire meghatározó szempontnak a közvélemény ítéletét a DK elnöke.
A június 9-én lezajlott választások egyik legnagyobb vesztese a Demokratikus Koalíció. 2022 után a párt, és azon belül Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc a riválisokhoz képest szokatlanul következetes politikai munkát vitt véghez azért, hogy a DK-t domináns erővé tegyék az ellenzéki oldalon. Ám ezt az erőfeszítést három hónap alatt lényegében lenullázta Magyar Péter berobbanása a politikai életbe. Az EP-választás eredménye szerint a Tisza Párt érte el azt, amit DK szeretett volna. Gyurcsány Ferenc azóta részben csalódottságból és pánikból, részben talán tudatos megfontolásból konfliktusokat generál maga körül, hogy ezzel a figyelmet fenntartsa pártja iránt. Tudja ugyanis, hogy az elutasítottságánál csak egy veszélyesebb dolog a politikában: az érdektelenség.
Gyurcsány Ferenc az egyik nagy visszhangot kiváltó interjút az Index Konkrétan című műsorában Rónai Egonnak adta. Ebben, többek között vázolta azt is, hogy bizonyos pontokon változik majd a DK által képviselt politika, így például az LMBTQ-jogok ügyében. Mert szerinte ugyan az emberek szerelmi életébe nem lehet beleszólása az államnak, de azt tudomásul kell venni, hogy a magyar társadalom „alapkultúrája” szerint a társas kapcsolatok a férfi-nő kapcsolatára épülnek. „Nem kell megpróbálni egy inkább konzervatív magyar társadalmat egy progresszívabb embernek, mint amilyen én vagyok, megváltoztatni” – fogalmazott Gyurcsány, kiemelve, hogy inkább el kell fogadni azt, amilyen a társadalom gondolkodásmódja.
Ezzel az állásponttal több ponton is van probléma.