Nem látszik, hogy Macron meg tudja-e akadályozni a szélsőségesek fülkeforradalmát a hétvégi választáson

Rá kell nézniük a naptárra a franciáknak, hogy meggyőződjenek, nem 2027-et írunk, mert az európai parlamenti (EP-) választások utáni légkör olyan, mintha a szűk három év múlva esedékes államfőválasztás előtt állnának. Pedig csak a parlament alsóháza, a nemzetgyűlés összetételéről dönthetnek június 30-án és július 7-én, miután Emmanuel Macron köztársasági elnök annak feloszlatásával reagált a számára kínosan zárult EP-választásra.

A Macron-féle Reneszánsz párt köré szerveződött koalíció a szavazatok 14,6 százalékát szerezte meg június 9-én, a Marine Le Pen nevével fémjelzett szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) viszont a voksok 31,4 százalékát. Az RN óriási győzelme a prognózisok ismeretében nem lehetett meglepetés, az viszont, hogy Macron parlamenti választás kiírásával reagál, készületlenül érte a politika szereplőit, noha utólag sokan állították, hogy az államfő előre eltervezte a lépését.