Jó döntésnek tűnik a kormány azeri gázüzlete, csak valós előnyökkel egyelőre nem jár

Szijjártó Péter – szándékosan, tudatlanságból vagy mindkét okból – félrevezette a közvéleményt, amikor azt nyilatkozta, „Magyarország földgázellátási biztonságát teljesen új dimenzióba helyezi”, hogy az állami MVM részesedést vásárolt az azerbajdzsáni Sah Deniz földgázmezőben. A külügyér szerint „gyakorlatilag a földgázszükségletünk egy komoly részével mi magunk fogunk tulajdonilag rendelkezni”, és arra utalt, hogy a gáznak szerepe lehet Magyarország ellátásában, mondván: a „kitermelt gáznak egy jelentős része a Déli gázfolyosón keresztül Európába kerül”.

Óvatosabban és a valóságnak megfelelőbben fogalmazott Lantos Csaba energiaügyi miniszter: „Ha a 2022-eshez hasonló árkrízis alakulna ki, akkor a most kialakított pozíció természetes fedezetet biztosítana.” Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója viszont az Inforádiónak arról számolt be, hogy rövid távon a mezőből nem lehet gázt szállítani Magyarországra, mivel a kitermelés alatt álló mennyiségeket már eladták (lekötötték), az MVM pedig csak „pénzügyi befektetőnek minősíthető”. A mező működtetéséért, a kutatás-fejlesztésért a konzorciumot vezető brit BP a felelős, egyúttal ő értékesíti a nyersanyagot az azeri kereskedővállalaton keresztül.

A magyar-azeri-kapcsolatok dimenzióiról itt írtunk 2023-ban:

Az MVM az ügylet során 5 százalékos tulajdonrészt vásárol a mezőből az azeri állami Southern Gas Corridor vállalattól, amelynek jelenleg 21 százaléka van. A magyar állami vállalat a kereskedőcégben is szerez 4 százalékos részt. Az adásvétel értékét a felek nem hozták nyilvánosságra, Mátrai annyit árult el, hogy a befektetés 5–7,5 év alatt térülhet meg. Mivel a mező éves kapacitása mintegy 30 milliárd köbméter, a jelenlegi gázárakkal és kitermelési profitmarzsokkal számolva az MVM beruházása pár százmilliárd forint lehet. Ez a nagyságrend (közel 275 milliárd forint) adódik abból is, hogy a norvég Equinor (akkor még Statoil) 2014-ben 2,25 milliárd dollárért passzolta le az azeri mezőben lévő 15,5 százalékos részesedését a malajziai Petronasnak.