Megelőzhető kudarc vagy szükségszerű vereség – így nézett ki a D-nap a németek szemszögéből

Stefan Heinevez, a 919. gránátosezred őrvezetője az 1944. június 5-éről 6-ára virradó éjszakát szolgálatban töltötte azon a franciaországi partszakaszon, amely hamarosan Utah Beach néven vonul majd be a történelemkönyvekbe. Heinevez őrvezető, bár csak 20 éves volt, de már veterán frontkatonának számított.

Ahogy ott ült a kis egyszemélyes betonbunkerében (ezt a korszakban Tobruk-bunkernek vagy németül Ringstandnak nevezték), és géppuskája mögül figyelte a rábízott partszakaszt, komoly nyugtalanság fogta el. Érezte, hogy valami rendkívüli van készülőben. Ezen érzetét csak fokozta a szövetségesek légierejének példátlan intenzitású jelenléte a körzetben, és már arról is hallott egyet s mást, hogy a környéken ellenséges ejtőernyősöket láttak.

Talán az általános nyugtalanságot érzékelve egységének egy csapattisztje az ő állását is meglátogatta, majd közölte vele, hogy az ezredparancsnokság tisztában van a fejleményekkel. „Egészen biztos vagyok benne, hogy a legénységi állomány a történelem folyamán számtalanszor hallotta már ezeket a megnyugtatónak szánt szavakat a feljebbvalóitól” – mesélte 10 évvel az események után az egykori őrvezető.

Ugyanezen estén a Heinevez által vigyázott és több másik franciaországi partszakasz védelméért is felelős német parancsnok, Erwin Rommel tábornagy éppen megkezdte németországi szabadságát és felesége ötvenedik születésnapját ünnepelte.

Az Atlanti fal legendája

Rommelt 1943 végén nevezték ki a franciaországi partvidék erődítési főfelügyelőjének, azaz rábízták a háborús német médiában áthatolhatatlan védművek szakadatlan láncolataként ábrázolt Atlanti fal ellenőrzését.

Az erélyéről és tettrekészségéről híres tábornok ezúttal sem teketóriázott, hanem azonnal az új beosztásának helyszínére utazott, ahol mély megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a félelmetes, leküzdhetetlen, a spanyol határtól az Északi-tengerig húzódó erődítményrendszer nem más, mint a goebbelsi propagandagyár terméke, és a valóságban néhány megerősített álláson kívül jóformán nem létezik.