A gázai mellett nemzetközi jogi háború is indul, miután újabb EU-tagok ismerik el a palesztin államot

Több EU-tagállam, Írország és Spanyolország mellett Norvégia is bejelentette, hogy elismeri a palesztin államot – Izrael az érintett országok visszahívta nagyköveteit –, és több más ország, köztük Málta, Szlovénia és Belgium is hasonló lépésre készül. Mindennek az ad különös jelentőséget, hogy újabb uniós ország vagy országok csatlakozásával – aminek szándékát Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője is megerősítette – a palesztinok minden korábbinál közelebb kerülnének a teljes nemzetközi elismeréshez. Eddig 143 ország tette ezt meg, de nincs közöttük nyugati nagyhatalom, mint az USA, Nagy-Britannia, és a G7 egyetlen tagja sem, így Németország, Franciaország és Olaszország.

Az ENSZ közgyűlése a minap nagy arányban támogatta a Palesztin Hatóság kérelmét, hogy Palesztinát a világszervezet teljes jogú tagállamának fogadja el. A 193 tagországból 143-an voksoltak a határozatra, amely felszólítja az ENSZ Biztonsági Tanácsát (BT), hogy vegye újra fontolóra a kérdést. A szavazáson 25 ország tartózkodott, és kilenc – az USA, Izrael, Csehország, Magyarország, Argentína, Mikronézia, Nauru, Palau és Pápua Új-Guinea – ellene foglalt állást.

A lépésre azután került sor, hogy a BT a múlt hónapban napirendre vette a palesztin kérést, de az USA ennek elfogadását megvétózta. A 15 tagú tanácsban 12-en voksoltak igennel, Svájc és a szintén vétójoggal bíró Nagy-Britannia tartózkodott. Washington és London azt képviseli, hogy a palesztin államiságra akkor kerülhet sor, ha az izraeli–palesztin tárgyalások elvezetnek a kétállami megoldáshoz. A békefolyamat azonban évek óta befagyott, és a Hamász izraeli települések elleni tavalyi brutális támadása, illetve a szélsőséges palesztin szervezettel szembeni, a Gázai övezetben humanitárius katasztrófát okozó izraeli háború miatt a közeljövőben elképzelhetetlennek tűnik a politikai rendezés a palesztin állam létrehozásáról.