Betiltott könyvek – 2. rész: A nácivá tett Piroska és a sci-fi horror születése
5 perc
2024.05.13. 16:30
2024.05.13. 17:15
Támadás a szexuális normák ellen, felhívás erőszakra, az egyház és a vallás szemtelen kifigurázása – csak néhány indok, miért gondolták úgy egyes kormányok és cenzorok a történelem folyamán, hogy egy irodalmi műnek nem szabad a szélesebb olvasóközönséghez eljutnia. A fajok eredetétől kezdve a Bovarynén át az Amerikai psychóig remekművek egész sora került már tiltólistára forradalmi nézetei, szókimondása vagy éppen kendőzetlen stílusa miatt. A gazdagon illusztrált kötet kötelező olvasmány: az írásbeliség kezdetétől napjainkig tekinti át a cenzúra történetét – külön oldalakat szentelve a betiltott magyar irodalomnak is. A HVG Könyvek által megjelentett kiadványból több részt is közlünk.
Grimm-mesék
Grimm testvérek
1812
A világ legnépszerűbb meséinek nagy része – Jancsi és Juliska, Hamupipőke, Piroska és a farkas, Aranyhaj, Csipkerózsika, Hófehérke és a hét törpe – a Grimm testvérek által gyűjtött német népmese, amelyeket a Gyermek- és családi mesék (Kinder- und Hausmärchen. Ford.: Adamik Lajos – Márton László. Bp., Magvető, 2005) című kötetben tettek közzé a 19. században. 1857-ben, amikor a hetedik, véglegesített kiadás megjelent, már mindenki csak Grimm-mesék néven ismerte.
A 19. század végére a legtöbb német család könyvespolcán megtalálható volt a Biblia mellett a kötet, amely komoly szerepet játszott az ébredező népi kultúra formálásában. A náci rezsim a nacionalizmus és a nem árjákkal szembeni gyűlölet szítására átpolitizálta a meséket – Piroska történetét például a farkastermészetű zsidók felett aratott árja diadal jelképeként tálalta.