Az írek megpróbálják kitalálni, mit kezdjenek a pénzheggyel, amit a multik hordtak össze nekik

Közelgő választás előtt a népszerűségi kihívásokkal küzdő kormánypártok általában felkutatják az államháztartás rejtett szegleteit, honnan lehetne összeszedni némi pénzmagot a kampányígéreteikre. Írországban ezzel szemben Simon Harris miniszterelnök, a jobbközép Fine Gael vezetője, valamint a vele koalíciót alkotó, szintén jobbközép Fianna Fáil és a zöldek

azon versengenek a közvélemény-kutatásokban magabiztosan első, ellenzéki Sinn Féinnel, hogy melyikük építene több lakást,

adna több szociális támogatást és tenne félre a jövőre abból a temérdek pénzből, ami amúgy is az ország rendelkezésére áll, nem is kell keresni.

Az ír szavazókat 2025 márciusa előtt nem kell választás elé állítani, ám Michael McGrath pénzügyminiszter a minap büszkén közölte, hogy a költségvetés idén várhatóan 8,6 milliárd dolláros többlettel zár.

Ez már a harmadik egymást követő év, hogy az ír államkassza bevételei meghaladják a kiadásait,

az előrejelzések szerint a többlet nemcsak megmarad, hanem tovább hízik, és 2027-re eléri a 10,7 milliárd eurót. McGrath a munkaerőpiacot a gazdaság legcsillogóbb területének nevezte, mivel a következő években is a technikai teljes foglalkoztatáshoz állnak közel, vagyis aki dolgozni akar, talál magának állást. A közvélemény-kutatások viszont azt mutatják, az írek elégedetlenek a kormányukkal és az életükkel, s ennek ugyanaz az oka, mint a költségvetési többletnek: a kiugróan magas társaságiadó-bevételek.