Donald Trump visszatérését segítheti az Egyesült Államokon végigsöprő diáktüntetés-hullám

Áprilisban, a tanév ünnepélyes lezárását jelentő diplomaosztó közeledtével a New York-i Columbia Egyetemen az USA-tól földrajzilag távoli háború miatt egyre nagyobb volt a feszültség. A hónapok óta érlelődő konfliktus berobbant, az intézmény elnöke rendőri intézkedést kért a tüntetők ellen, tömegesen tartóztattak le diákokat. Erre a tiltakozási hullám a keleti partról a nyugatira, majd az ország közepére is átterjedt, az egyetemisták dühösen demonstráltak, a rendőrök pedig százával vették őrizetbe őket.

A leírtak 1968-ban zajlottak, a Columbia elnöke az ENSZ megalakításánál bábáskodó Grayson Kirk volt, aki 1951-ben vette át a posztot a későbbi elnöktől, a második világháborúban az európai szövetséges csapatok főparancsnokaként szolgált Dwight D. Eisenhowertől.

A leírtakhoz hasonló események jelenleg is zajlanak. A Columbia rendőri intézkedést kérő elnöke ezúttal Nemat Shafik – az első nő a patinás egyetem élén –, aki korábban dolgozott az IMF-nél, és a Világbank történetének legfiatalabb alelnöke volt. A diákok ezúttal nem az USA által vívott vietnámi háború ellen tüntetnek, hanem az Izrael által a Gázai övezetben folytatott ellen. Az őket támogatók szerint a „forradalmi ifjúság” most is értelmetlen, ártatlan civilek tömeges halálával járó katonai konfliktus miatt nyúlt a vehemens tiltakozás eszközéhez.

Az őket bírálók szerint viszont erről szó sincs, a párhuzam az 1968-as év lázadásával hamis, a palesztinok melletti jelszavak közé egyre gyakrabban keverednek Izrael-ellenes, antiszemita kiszólások, amik megfélemlítik a zsidó hallgatókat, s általában véve mérgezik a társadalmi légkört.