Putyin tarolt a választáson, de valójában a titkosszolgálati vezetők irányítanak?

10 perc

2024.03.23. 12:00

Vlagyimir Putyin, legalábbis a hivatalos adatok szerint, rekordrészvétel mellett minden korábbinál nagyobb arányú győzelmet aratott az oroszországi elnökválasztáson. Az viszont kérdés, ki a valódi főnök Oroszországban, hiszen van, aki azt mondja, hiába kerülne ki Putyin a Kremlből, a titkosszolgálat minden bizonnyal megtalálná a következő, megfelelő embert. Az a a titkosszolgálat, amely a jelek szerint a figyelmeztetések ellenére sem tudta megakadályozni a pénteki moszkvai terrorcselekményt.

„Oroszország tulajdonképpen olyan titkosszolgálat, amelyhez hozzácsatoltak egy országot” – véli Calder Walton titkosszolgálatokkal és nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó amerikai történész.

Bár a szakértő elsősorban Vlagyimir Putyin mostani Oroszországára gondolt, a megállapítás tökéletesen igaz volt a cári birodalomra, majd az 1922-ben létrehozott Szovjetunióra is, ahol előbb az Ohrana, majd a szovjet időkben a Cseka, az OGPU, az NKVD, végül pedig a KGB tartotta rettegésben a polgárokat.

Bár a mai orosz vezetés igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy Moszkva azért bizalmatlan a Nyugattal szemben, mert az meg akarja semmisíteni Oroszországot, a cári időkben – amikor nyoma sem volt a külföldi fenyegetésnek – Oroszország a maihoz hasonlóan olyan külföld iránt bizalmatlan autoriter állam volt, ahol döntő befolyása volt a hadseregnek és a titkosrendőrségnek.

Orosz választási bizottsági tag pózol Putyin fotó előtt.
AFP / Stringer

A KGB-t és az örökébe lépett orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB) sokan az amerikai FBI-hoz hasonlítják, ám egészen más az oroszországi és a nyugati szolgálatok felépítése.

Míg Észak-Amerikában és Európa nyugati felén a bel- és külföldön tevékenykedő ügynökségek egymástól elkülönülve végzik a dolgukat, az FSZB egyszerre foglalkozik a nemzetbiztonsággal, a rendfenntartással, a kémelhárítással, a határőrizettel és a hírszerzéssel.

Ugyancsak az FSZB felelős több külföldi sikeres és sikertelen merényletért: az ügynökség emberei ölték meg 2006-ban egykori munkatársukat Alekszandr Litvinyenkót, és ők voltak azok is, akik novicsok idegméreggel próbálták meg eltenni láb alól 2018-ban az angliai Salisburyben Szergej Szkripal exügynököt, majd 2020-ban az idén februárban elhunyt ellenzéki vezetőt, Alekszej Navalnijt.