Putyin miatt sok ország fontolgatja a sorkötelezettség visszaállítását, de senki nem akar katona lenni

„Mi komolyan készek vagyunk megvédeni a hazánkat? És ki az a mi? A vitának erről meg kell kezdődnie” – jelentette ki a hamburgi katonai akadémián a minap mondott beszédében Boris Pistorius német szociáldemokrata védelmi miniszter. Megpendítette, hogy akiknek nincs német állampolgárságuk, azokat is be kellene engedni a hadseregbe, hogy a Bundeswehr létszámát 2031-re a jelenlegi 181 ezerről 203 ezerre emeljék (ez eredetileg a 2025-ös cél volt).

Ugyanő tavaly decemberben úgy vélte, hiba volt 2011-ben a sorkötelezettséget felfüggeszteni, lám, Svédország is megtette, aztán visszatért hozzá. A vita tehát beindult Európa hadkészültségéről és a sorkatonaságról, aminek oka az Ukrajna elleni orosz agresszió, illetve a félelem attól, hogy a konfliktus a kontinens más részeit is fenyegetheti.

Mi az a tartalékos haderő, amelynek fejlesztése az új honvédelmi miniszter szívügye?

Az új honvédelmi miniszter maga is tartalékos katona, egyik legfontosabb feladatának pedig a tartalékos haderő fejlesztését tűzte ki. A tartalékosok száma jelentősen emelkedett az elmúlt években, de azért van még hová fejlődni.

Patrick Saunders brit vezérkari főnök szintén a napokban azt fejtegette, hogy az egész társadalomnak készen kell állnia fegyvert ragadni, ha Vlagyimir Putyin Oroszországával háború tör ki, erre a feladatra ugyanis

a professzionális brit hadsereg kevés, mert a katonai konfliktusokat a tömeghadseregek nyerik meg.

A tábornok is Svédország példáját emlegette, ám a brit védelmi minisztérium gyorsan közölte: szó sem lehet az 1960-ban megszüntetett sorkötelezettség visszaállításáról, ami aligha lenne népszerű döntés.