Furfangos adótanácsadók és kormányok máris feszegetik a globális minimumadó kiskapuit

Kincstári optimizmussal lelkendezett az adóparadicsomokba vezető kiskapuk bezárása és a multinacionális cégek igazságosabb adóztatása jelentette történelmi változásról a Financial Times gazdasági lapban megjelent írásában Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságpolitikáért felelős tagja. A „kincstári” jelző két szempontból is helytálló.

Egyrészt éppen az EU vált a január 1-jével több tucat ország által bevezetett globális minimumadó stréberévé, s a siker érdekében Brüsszel a vonakodó Észtországot, Írországot és Magyarországot is meggyőzte a csatlakozásról. Másrészt azért is, mert a nagy multinacionális cégekre – amelyek éves árbevétele 750 millió euró fölött van – meghatározott minimum 15 százalékos társasági adónak az EU-tagállamok költségvetései is nyertesei lehetnek.

Az ördög azonban ezúttal is a részletekben rejlik. Amikor a fejlett országokat tömörítő OECD égisze alatt 2021-ben 139 ország megegyezett a globális minimumadó bevezetéséről, akkor a tervek nagyszabásúaknak tűntek, de az eredmény egyelőre meglehetősen korlátozott. Az OECD optimistának tartott becslése szerint a minimumadót alkalmazó kormányok összesen évi 220 milliárd dolláros többletbevételhez juthatnak, ami 9 százalékos növekedést jelent. Ez azonban nemcsak a pandémia idején kitalicskázott pénzek, de a rendes évi bevételek mellett is eltörpül, mivel az ezredforduló óta csökken a büdzsékben a társasági nyereségadó súlya, és az összeg nagy része az amúgy is gazdagabb országokhoz érkezhet.