Újabb frontot nyithat Brüsszellel a kormány a nemzeti faiskolák miatt
Felpörgetheti az ágazatot a nemzeti faiskolák létrehozása, azonban több jel is az állam monopolisztikus törekvései felé mutat.
Az állami és önkormányzati fásítások ellátásbiztonságára hivatkozva hozna létre állami faiskolákat az építészeti törvény legfrissebb, március 1-jén megjelent koncepciója. A törvény az előirányzott nemzeti építőanyag-kereskedésekhez hasonlóan azt célozza, hogy „a magyar faiskolai termékek előállítását és alkalmazását ösztönözni kell, össze kell hangolni a tervezői igényekkel, a távlatos önkormányzati fejlesztési szándékokkal”.
A HVG információi szerint a kormány már ki is nézte magának a magyar piac legnagyobb árbevételű szereplőjét, az Enying mellett található Alsótekeresi Faiskolát. A vállalat egyik tulajdonosa, Barabits András lapunk érdeklődésére tévesnek nevezte az államosításról szóló információnkat.
Itt az új törvényjavaslat: a dohányboltok mintájára jönnek a nemzeti tüzépek, olcsóbb lehet az építőanyag a csokosoknak
Az exportra szánt építőanyagokat szabott árszinten vásárolná fel a kormány, az árukészletből pedig Nemzeti Építőanyag Kereskedéseket állítana fel - derül ki a HVG birtokába jutott építészeti törvény javaslatából. A rendelkezések egy sor uniós alapelvvel és az alaptörvénnyel is ütköznek.
Ugyanakkor a cég természetes célpontja lehet a kormány szándékainak, hiszen az Alsótekeresi Faiskola évi 1 milliárd forint körüli bevételével magasan a legnagyobb a magyar piacon. Az 1921 óta működő faiskolát 1991-ben vette családi tulajdonba annak korábbi munkatársa, Barabits Elemér, aki igazi veteránnak számít a szakmában: csaknem fél évszázada nemesít. Az ő szakmai irányításával dolgozták ki néhány éve az új faiskolai szabványokat is. Így lehetővé válna az is, hogy a termesztésnél a magyarországi adottságoknak, éghajlatnak megfelelő növények kerüljenek előtérbe.