A csillagokat is leígéri az égről a kormány, de sem a GDP, sem a forint, sem a lakosság nem engedelmeskedik neki

Ismét rácáfoltak a csalfa vágyakra a tények. „A magyar gazdaság idén és jövőre már visszaáll arra a tartós növekedési pályára, ahol a Covidot megelőzően volt” – nyilatkozta október 25-én Varga Mihály. Öt nappal később azonban kiderült, hogy a pénzügyminiszter várakozásaival szemben a harmadik negyedévben 0,8 százalékkal zsugorodott a gazdaság 2023 azonos időszakához viszonyítva, a hazai össztermék pedig két egymást követő negyedévben is elmaradt az előző negyedévitől, azaz közgazdasági értelemben technikai recesszió ütött be.

A meghökkentően rossz adat a független elemzőket is meglepte. Az idei első negyedévben a hazai össztermék 1,1, a másodikban 1,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ez váltott most hanyatlásba. A londoni Consensus Economics magyarországi versenyén a találati pontosságának köszönhetően időről időre díjazott Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója nem is kertel.

„Noha várható volt a gyenge harmadik negyedévi teljesítmény, a gazdaság ilyen mértékű zsugorodására ismereteim szerint senki nem számított. Ennek a fő eleme az lehet, hogy a harmadik negyedévben nem enyhült, hanem folytatódott, még gyorsulhatott is a beruházások zuhanása. A közberuházások befékezésének hírei alapján az állami beruházások visszaesése az első félévi 25 százalék után még nagyobb lehetett. Nem kizárt emellett a magánberuházások első félévi 13 százalékos csökkenésének gyorsulása sem. Ha így van, akkor a baj nagyobb, mivel ez a versenyszektor vállalatainak nagyfokú kilátástalanságát jelezné. A Kopint-Tárki legújabb konjunktúratesztje e téren nem sok jót ígér” – mondja a vezérigazgató.

Az ipar és az építőipar a nyári hónapokban gyengélkedett, a mezőgazdaságot az aszály sújtotta. A harmadik negyedévben ezek az ágazatok a KSH szerint 2 százalékponttal húzták le a GDP-t, amit a szolgáltató szektor bővülése nem ellensúlyozott.