Miért az úszás a legveszélyesebb a triatlonban? És segíthet a Viagra?
A nevezetes kék tabletta irányában is tapogatóznak kutatók, akik a triatlonos úszók hirtelen halála elleni orvosságot keresik. A múlt heti kettős tragédia a torremolinosi vb-n újból jelezte, hogy jobban oda kell figyelni a sportolók egészségére, és persze a mentésre is, akár drónokkal.
Ha kétszázezren rajthoz állnak, közülük hárman meghalnak a verseny közben. Ez a triatlon átlagos halálozási aránya. A kockázat körülbelül a duplája az amúgy nem laza maratoni futásénak. Az adat (amelyet kissé kedvezőbbre kerekítettünk: a pontos szám 1,74 haláleset vagy szívleállás 100.000 résztvevőre) egy 2017-ben közzétett amerikai kutatásból való, és azért került elő megint, mert a múlt héten, a spanyolországi Torremolinosban ketten is meghaltak a világbajnokság atlétái közül.
Az 57 éves brit és a 79 éves mexikói tragédiája ráadásul szinte egyidőben történt, így a futás közben összeeső brit nem is kapott idejében orvosi segítséget, mert a mentőcsapat a vízből kiemelt mexikóival foglalkozott. Nem csoda, hogy az amerikai Triathlete portálnak több szemtanú is a szervezetlenségre panaszkodott. A szervező világszövetség, a World Triathlon szerint viszont a vízi biztonsági személyzet még népesebb is volt, mint amennyit a szabályok megkövetelnek.
Az áldozatok életkora is sejteni engedi, hogy a szép számú – ezúttal mintegy öt és félezer – induló között sok az amatőr, bár ebből nem kell túlzott könnyelműségre következtetni: ezt a versenyt ritkán vállalják felkészületlen próbálkozók. Nehézségi fokozatból több van. Torremolinosban 750 méter tengeri úszás után húsz kilométer kerékpározás, majd öt kilométer futás következett, gyakorlatilag pihenő nélkül. Ez a legrövidebb, sprintként említett táv. A négy változat közül a legkeményebb az ironman (vasember) néven ismert próba: kilométerben számolva úszás 3,8, bicikli 180 és futás kereken 42 – vagyis a két versenyszám után lefárasztott indulók egy teljes maratoni távot futnak le, ha sikerül. 40 év (azaz a felnőtt kategória) fölött ötéves korcsoportok vannak, 75 fölött már nincs felső határ.
A haláleseteket már régóta kutatják, így tudni lehet, hogy nem az utolsó, kimerülve lefutott szakasz a legkockázatosabb, hanem az első, az úszás. Ekkor következik be a halálesetek kétharmada–háromnegyede (kutatója válogatja, milyen adatokból ki milyen arányt szűr le).