Milliós összeget követel a Klebelsberg Központ, ha az ösztöndíjas tanárok nem fogadják el a státusztörvényt

„A középiskolában nagyon szerettem a kémiát és a pedagógia is érdekelt. Már végzős gimnazistaként voltak magántanítványaim. Soha nem merült fel bennem, hogy ne tanárként dolgozzak” - meséli Pitlik László kémia-matematika szakos tanár, aki az elsők között jelentkezett 2013-ban a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programjára (KKÖP).

László tíz évvel ezelőtt írta alá az ösztöndíjról szóló szerződést, amelyben vállalta, hogy diplomaszerzése után olyan állami intézményben fog dolgozni tanárként, amelyet a Klebelsberg Központ (KK) jóváhagy, és minimum annyit dolgozik majd így, amennyi ideig kapta az ösztöndíjat. Már a jelentkezéskor be kellett jelölni megyéket vagy határon túli területeket, ahova a leendő tanár szívesen menne frissdiplomásként tanítani.

„2012-ben kezdtem az ELTE-n kémia alapszakon, egy évvel később osztatlan tanárképzésre jelentkeztem, és abból a megfontolásból választottam a kémia mellé matematikát, hogy a magas óraszám miatt így majd leendő osztályfőnökként az érettségi vizsgákig végig tudom kísérni a diákok munkáját” – folytatja László.

Az egykori KKÖP-ösztöndíjas hallgató jó tanulmányi eredményeinek köszönhetően végig a legmagasabb juttatásban részesült, ami a program tíz évvel ezelőtti elindulása óta változatlan, havi nettó 75 ezer forintot jelent. Az ösztöndíj célja „a megfelelően képzett, szakmailag elhivatott, gyakorlati tapasztalattal rendelkező pedagógus-utánpótlás biztosítása”, amelyhez szerintük jelentős összegű ösztöndíjjal segítik a hallgatókat. Lediplomázása után kémia-matematika szakos nevelőtanárként kezdett dolgozni a budapesti Táncsics Mihály Tehetséggondozó Kollégiumban. Eddig két teljes tanévet dolgozott le a vállalt 6x10 hónapból, azonban a státusztörvény rendelkezései átírták a folytatást.

Csak azt, amit bevállalt