Szeretettel a Vajdaságból: Nem volt magyar nyelvű köszöntő Szabadkán a szerb elnök kitüntetésekor
A szerb elnök a város díszpolgári címét kapta, a képviselő-testület magyar elnöke csak szerbül méltatta, máskor az ilyen beszédek mindkét nyelven elhangzottak. Aleksandar Vučić köszönőbeszédében viszont beszélt egy gesztusáról, hogy az ő ötlete volt a magyar nemzeti színekben világító városnévtáblák felállítása Szabadka határában. Másnap mindkettőt szétverték.
Pásztor Bálint, Szabadka képviselő-testületének elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetőségi tagja nem szólalt fel magyar nyelven a szeptember elsejei városnapi ünnepségen.
Így, önmagában állva persze úgy tűnhet, hogy ennek az információnak nagyon csekély hírértéke van, vagy akár nincs is. De minél inkább beleássuk magunkat a részletekbe, annál inkább rájövünk, hogy bizony van, és nem is kevés.
Szabadka Szerbia ötödik és a Vajdaság második legnagyobb városa, de ami ebben a szövegkörnyezetben még ennél is fontosabb, a vajdasági magyarság kulturális, gazdasági és politikai központja. Itt van a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség székhelye, a város számos magyar oktatási és művelődési intézménynek, színháznak ad otthont, és lélekszámban is itt él a legtöbb magyar. Ennek megfelelően a város három legfontosabb tisztségviselője (polgármester, alpolgármester, képviselő-testületi elnök) közül legalább az egyik emberemlékezet óta magyar nemzetiségű volt, és emberemlékezet óta ez a tisztségviselő magyarul (is) mondta el beszédét Szabadka legfontosabb ünnepén.
Szeretettel a Vajdaságból: Az új népszámlálás is arra mutat, hogy 1961 óta a magyarság kétharmada tűnt el
A tavalyi szerbiai népszámlálás nem végleges adataiban a nemzetiségi megoszlásra vonatkozók még nincsenek ott, de abból le lehet vonni következtetéseket, hogy az abszolút vagy relatíve magyar többségű települések lakosságának száma nagyot esett az elmúlt 10 évben.