Lelepleződött az ársapka: több terméknél nem a drágulást akadályozta, hanem azt, hogy olcsóbbak legyenek
A kormány élelmiszer-infláció ellen kidolgozott fegyvere, az ársapka képtelen volt arra, hogy fékezze a drágulást, ezzel szemben olyan szinten borította meg a piaci viszonyokat, hogy megszüntetése után is jó időbe telhet, mire azok helyreállnak.
Alaposan megdolgozott a pénzéért az, aki Szentkirályi Alexandra szájába adta a múlt heti kormányinfón, hogy az Árfigyelő „fegyver” az emberek kezében az infláció elleni harcban. A kormány háborús retorikája nem először nyomult be a bevásárlókosarakba, az újdonság annyi, hogy a kabinet végre aktív szerepet szánt az infláció elszenvedőinek, a lakosságnak.
A polgárok emiatt érzett háláját túláradónak nevezni azért túlzás lenne, hiszen, ha hihetünk a kormányszóvivő által ugyanott közölt statisztikának, a Gazdasági Versenyhivatal által üzemeltetett, 62 élelmiszertermék árát összehasonlító oldalt, az Árfigyelőt naponta átlagosan 22 ezren keresték fel, ami elenyésző a Magyarországon vásárlók számához képest.
Ennél jóval több emberhez juthatott el az, ahogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pár nappal később a Tranzit fesztiválon „gyilkos árverseny” kialakulását tulajdonította az online Árfigyelőnek és az azzal párhuzamosan bevezetett kötelező bolti akciózásnak. Nagy vélhetően tisztában van azzal, hogy a gyilkos árverseny már jóval a honlap júliusi, illetve a kötelező akciózás júniusi indulása előtt megkezdődött.
Megugrottak az árak az árstop kivezetése után, kérdés, van-e visszaút - ez a hvg.hu augusztusi bevásárlókosara
Árfigyelő, kötelező akció, az árstop vége - csak kapkodja a fejét az, aki augusztusban élelmiszerboltba ment. Megnéztük, a sok százalékjel árnyékában hogyan is változtak az árak, mennyire vetette vissza a már elindult áresést, de kiderült az is, hogy a kristálycukorért vagy a húsért jóval többet kell fizetnünk, mint eddig.