Postás prostituáltak és "udvari melegmaffia" – a nagypolitikáig elérő botrányok a XIX-XX. század fordulóján
5 perc
2023.08.01. 11:10
Külföldre menekülő lord és rágalmazási pert indító berlini generális, nyíltan kimondott vádak, suttogó gyanúsítások. Uralkodói udvarokig elérő melegbotrányok a viktoriánus Angliában és a vilmosi Németországban Guthi Soma most megjelent könyve kapcsán.
Kevés téma számított oly egyértelműen tabunak a múlt századforduló európai nyilvánosságában, mint az egyneműek közötti szerelmi és nemi kapcsolat. Az ilyesmit az országok túlnyomó többségében üldözendő köztörvényes bűncselekménynek tekintették. Különösen a férfiak esetében, merthogy Viktória királynőhöz hasonlóan számos törvényhozó úgy vélte: a nők közötti szexuális viszony olyan abszurdum, amit képtelensége okán nem is szükséges szankcionálni. Mégis, a XIX. század végén és a XX. század kezdetén több közéleti melegbotrány is zajlott a bíróságok előtt és a hírlapok hasábjain: nemzetközi szenzáció gyanánt, formálva a közgondolkodást és befolyásolva még a nagypolitika alakulását is.
Ilyen volt a Cleveland utcai botrány, amely 1889 nyarán Londonban pattant ki, amikor is egy lopási ügyben vizsgálódó konstábler véletlenül egy titkos bordély nyomára bukkant. Ennek férfi, illetve fiú prostituáltjai színleg táviratkihordóként dolgoztak, és az ő vallomásaikból hamar nyilvánvalóvá vált, hogy nemcsak a klienseik kerültek ki a brit társadalom legfelső köreiből, de a vállalkozás védnöke is ismert arisztokrata volt. Lord Arthur Somerset ráadásul a walesi herceg (a majdani VII. Eduárd) főlovászmestere és bizalmi embere volt, és e tény ismeretében már nem is oly meglepő, hogy az összegyűlt bizonyítékok dacára e főnemest két kihallgatást követően hagyták külföldre távozni. A lord világjárása során Budapesten is megfordult, majd élete hátralévő bő három és fél évtizedét zömmel Franciaországban töltötte, ahol a homoszexualitást még 1791-ben dekriminalizálták.
