Hét fontos tanulsággal köszönt ránk az árstopok nélküli világ

A legújabb kori magyar piacgazdaság legfurcsább időszaka ért véget hétfőn éjfélkor, amikor megszűnt az árstop rendszere. Persze csak majdnem: az állam továbbra sem ad szabad kezet a kiskereskedelmi üzleteknek az árak meghatározásában, a kötelezően előírt, augusztustól 15 százalékos akciózás vagy az aktuális beszerzési árhoz kötött fogyasztói ár mégis valósabb árszintet eredményezhet, mint amikor egy lassan két évvel ezelőtti időpontban reális árat kellett figyelembe venniük a boltoknak.

Az ársapka a kiskereskedelemben ugyan mindössze 11 termékcsoportot érintett (a 95-ös benzin, a gázolaj, a 2,8%-os UHT tej, a csirkemell filé és csirke far-hát, a sertéscomb, a tojás, a burgonya, a napraforgó étolaj, a kristálycukor, a finomliszt), a hatása mégis erőteljesnek bizonyult a teljes kiskereskedelemben. Komoly feszültségeket szított nem csak az iparági szereplők és a kormány, de a gazdaságpolitikai vezetés és az infláció kézbentartásáért felelős jegybank között is, mellesleg olyan szinten borította meg az élelmiszeripar és az üzemanyag-kereskedelmet, hogy jó idő telhet még el a normalitás visszatéréséig.

Emberkísérletnek viszont csodálatos volt, összeszedtük, mit is tanulhattunk meg belőle.