Nehézkes és lassú a közigazgatás a magyarok szerint, az egészségügyet és az oktatást reformálnák meg először
A legrosszabbnak a közegészségügy és a közoktatás helyzetét látjuk Magyarországon, itt lenne leginkább szükség sürgős szakpolitikai reformra. A közigazgatás egészét érintően a legtöbben negatív jelzőket – nehézkes, lassú – emlegettek a Republikon Intézet elégedettség-mérésében. Nálunk az EU-átlagnál rosszabb a helyzet, de a bolgárok és a franciák még elégedetlenebbek.
“Elégedettség, bizalom a közigazgatásban” címmel készített elemzést a Republikon Intézet, melyből az derült ki, hogy valójában egyik sincs meg igazán a magyarokban a közigazgatással és a közszolgáltatásokkal szemben. Az, hogy a válaszadók nagy része elégedetlen és bizalmatlan, nem jó hír, hiszen éppen a közigazgatás, a közszolgáltatások révén kerül kapcsolatba az állammal mindenki.
Az elemzés is rögzíti, hogy az emberek számára a szolgáltatások minősége ad képet arról, hogy milyen az állam teljesítőképessége az egyes szakpolitikai területeken. Széleskörű közigazgatási reformot utoljára egyébként bő 10 éve, a 2010-2014-es ciklusban hajtott végre az Orbán-kormány, ekkor vezették be az egyablakos ügyintézést is a hatékonyabb, gyorsabb ügyvitel érdekében.
A Republikon Intézet elemzése nemcsak azt vizsgálta meg, hogy mennyire elégedettek az állampolgárok a közigazgatással, milyen fejlesztéseket látnának szívesen, és mely szakterületek átfogó reformját tartják szükségesnek, hanem azt is, hogyan vélekednek mindezekről a magyar válaszadók az Európai Unió többi tagállamának polgáraihoz képest.