A boldogságra mindig van esély – ezt három új francia film is állítja
4 perc
2023.05.14. 15:00
A Mi lett volna, ha..., a Mások gyerekei, és az Egy boldog ember közös állítása, hogy az élet mindig ad egy újabb esélyt, és, hogy szinte minden a sors és az idő játékosságán múlik.
A tegnappal az a baj, hogy nem lehet visszacsinálni. A jövő azért kiszámíthatatlan, mert holnap mindig lesz. A kettő között, a jelenben kell dönteni. Gyorsan, mert lehet, hogy a szemünk előtt múlik el minden. De talán nem megváltoztathatatlanul. Három új francia film közül a Mi lett volna, ha... főszereplője, Julia életét többször is a véletlen változtatja meg.
Mi lett volna, ha Julia (a remek karakterváltó Lou de Laage játssza), az amszterdami zenei líceum növendékeként a kollégiumi diáktársaival 1989. november 9-én ott lett volna a berlini fal leomlásánál? De mert a szobájában felejtette az útlevelét, nem lehetett ott. Vagy mégis? Mi lett volna, ha a könyvesboltban nem ejt el pár könyvet, nem siet összeszedni, és soha nem találkozik a pénztárnál Paullal, akivel összeköti az életét? Ünnepelt zongoraművész vagy tanárnő lesz, akit végigkísér a fenséges zene, ám az sem mindegy, ki játssza és milyen hangnemben csendül fel.
Mi lett volna, ha azon az estén nem ő, hanem Paul vezeti a mopedet? Mi lett volna, ha nem fekete fellépőruhát választ, és nem csattan el az a bizonyos atyai pofon? Az élet csupa mi lett volna: a jó választ a bogaras matematikusokon kívül, akik az egyenletbe képesek beilleszteni a véletlent, csak az álmodozók és a filmrendezők ismerik.
A Mi lett volna ha... előzetese: