Mi az a szegényített urán, és tényleg közelebb visz az atomháborúhoz Ukrajnában? Elmagyarázzuk
6 perc
2023.04.24. 15:00
Az orosz politikusok után most már Orbán Viktor és a kormányzati kommunikáció is azzal rémisztgeti a világot, hogy a britek által Ukrajnának átadandó, szegényített uránt tartalmazó lövedékek használata közelebb viszi az emberiséget az atomháborúhoz. Sajnálatos, hogy Magyarország ismét átveszi az orosz propagandát, már csak azért is, mert ezeknek a lőszereknek semmi közük sincs az atomháborúhoz. Pár évvel ezelőtt még az orosz TASZSZ hírügynökség is azzal dicsekedett, hogy a legújabb orosz harckocsik képesek a szegényített uránt tartalmazó lőszer kilövésére, és ez semmilyen nemzetközi szerződésbe nem ütközik.
Igaz, hogy atombomba uránból is készülhet, de itt vége is van a szegényített urán és az atomháború kapcsolatának. Ez az anyag ugyanis úgy jön létre, hogy az urándúsítás során kivonják a természetben található uránból a hasadóanyagként használható, erősen sugárzó 235-ös izotópot, így a hátra maradt fém radioaktivitása jelentősen lecsökken.
Az urán egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy sűrűsége jóval nagyobb az óloménál, így kiválóan alkalmazható páncéltörő lövedékek gyártásához. Másik jól használható előnye – legalábbis katonai értelemben – az, hogy a nagy sebességgel becsapódó lövedék meggyullad, és ezzel növeli a rombolóhatást.
Világszerte több mint egymillió tonna szegényített urán keletkezett – a dúsítás az atomerőművi fűtőelemekhez is kell, nem csak a bombákhoz –, s számos ország az 1970-es években kezdett kísérletezni a lőszerként való felhasználással.
De nem csak a hadseregben használják.