50 évente juthat el munkavédelmi ellenőr egy céghez, a dolgozók 15 százaléka nagy veszélyben van

A magyar kormány alig győzi eltakarítani az útból azt a sok buktatót, amelyeket az európai uniós irányelvek okoznak annak a tervnek a valóra váltásában, hogy a befektetők minél olcsóbban tudjanak embereket foglalkoztatni Magyarországon. Legutóbb januártól változtak a munkavédelmi törvény paragrafusai. A módosítás egyrészt azt készítette elő, hogy a hatóságok az uniós előírásoknak megfelelően értesüljenek arról, milyen rákkeltő anyagokat alkalmaznak az egyes munkahelyeken.

A kormány – akár akarta, akár nem – kénytelen volt követni ezt a brüsszeli előírást, egy másik ponton azonban rögvest könnyített is a munkaegészségügyi feltételeken: a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatokat ezentúl nemcsak orvos végezheti el, hanem bárki, akire a doktor ezt ráhagyja. Azon egyszerű okból kifolyólag, hogy nincs elég orvos a feladatra.

Tényleg nem történik más, mint amit Orbán Viktor tíz évvel ezelőtt bejelentett: a Fidesz nem jóléti, hanem munkaalapú társadalmat épít. A következményekkel most szembesül a társadalom, mivel a kirakatba tett számok eddig elfedték a valóságot.

A nagy akkupuccs: az EU-s ingyenpénz helyett a drága ázsiai tőke kell a kormánynak

Teljes fordulat rajzolódik ki az iparpolitikában és a pénzügyekben is. Felsorolni is nehéz annak kockázatait, hogy az országot akkumulátorgyártó nagyhatalommá akarják tenni.

A problémára az akkumulátorgyárak hívták fel a figyelmet. Azok ugyanis a vegyiparnak azt az ágát hozták el Magyarországra, amely nagy számban foglalkoztat munkavállalókat, akik olyan nehézfémek és egyéb veszélyes anyagok jelenlétében dolgoznak, amelyek kellő védelem nélkül súlyos egészségkárosodást okozhatnak.