Az ország gatyája is rámegy, de Orbán Viktor közelében ebből is profitálni lehet

Nehezen birkózik meg Orbán Viktor azzal a matematikai feladvánnyal, hogy végül is hoz-e neki az ország uniós tagsága annyit a konyhára, amennyit az azzal járó macerák és számonkérések visznek. Legújabb külpolitikai stratégiai fejtegetésében az őt citáló politikai igazgatója, Orbán Balázs szerint a kormányfő kézzel-lábbal hadakozik az ellen, hogy egy újabb hidegháborús érában elválasszák az országot a keleti nexusaitól, mondván: Magyarország az Európai Unióban így csak a perifériára szorulhat. Ezt sokan egy újabb érvként értelmezték Magyarország unióból való kilépése mellett. Csakhogy a veszteség tetemes lenne.

Két világ között: Orbán Viktor útja Nyugatról Keletre - a HVG360 dokumentumfilmje

Mi vezetett el ahhoz, hogy nyugati szövetségeseivel szemben konfrontatív, a keleti rezsimekkel viszont simulékony és megengedő Magyarország? Mi mozgatja az orbáni külpolitikát, a keleti nyitást? Van-e egyáltalán értelme ez utóbbinak és mik Orbán Viktor ambíciói a világszínpadon? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keressük a választ 55 perces dokumentumfilmünkben, 14 egykori és jelenlegi politikust, valamint diplomatákat és elemzőket megszólaltatva Orbán Viktor külpolitikájáról.

2021-ben még 1200 milliárd forintot szívhatott fel a magyar gazdaság csak az uniós felzárkózási alapokból, és ennek – az elmúlt évek statisztikái alapján – mintegy fele mehetett a kormányhoz közeli, a miniszterelnök által a Nemzeti Együttműködés Rendszerének aposztrofált vállalkozásokhoz.

A magyar kormány jogsértő magatartása miatt 2022-ben szinte csak eurócentek jutottak el Magyarországra, miközben a Putyin háborúja által jócskán felsrófolt árú orosz gáz ezermilliárdokat vitt ki az államkasszából meg persze a családok és vállalkozók pénztárcájából. A különbözet az államadósságot duzzasztotta, a 10–30 éves futamidők alapján pedig a pénzt a gyermekek és az unokák fizetik majd vissza. Ami persze

Orbán unokáinak meg se kottyan majd.