Az EU-nak is kell egy eszköz, amivel gyengítheti a zsaroló Orbánt

8 perc

2022.11.24. 13:30

A kényszerhelyzetekhez és az uniós normákhoz való alkalmazkodás határozza meg Orbán Viktor lépéseit, még ha úgy is tesz, mintha változatlanul világmegváltó elképzelésein dolgozna. A kérdés most az: hol van az általa korábban a gyengeség jelének tartott kompromisszumok végső határa.

Csak a következő másfél évet húzzuk ki valahogy, aztán a 2024-es EP-választásokon majdcsak megtörténik a 8 éve töretlenül jósolt populista áttörés, és addigra a válság is alábbhagy – ilyesfajta gondolati fonal vezeti mostanában Orbán Viktort, amikor az uniós pénzek el-, illetve visszanyerése érdekében különböző „engedményeket” tesz a brüsszeli intézményekkel folytatott tárgyalások során.

Miközben a kormányfőnek azt kellene bizonyítania, hogy őszintén elkötelezett a változások mellett, mi sem áll távolabb tőle, mint annak belátása, hogy eddig rossz úton haladt. Hogy nem a belső meggyőződés vezette már az első körben tett 17 vállalás teljesítésekor sem a magyar miniszterelnököt, jól mutatja, hogy a korrupció elleni küzdelem jegyében és a közbeszerzések átláthatósága érdekében hozott intézkedések aprópénzre váltását jelentő törvénymódosítások indoklásában nyoma sincs holmi magasztosabb célokra való hivatkozásoknak.

A parlament által döntő részben már elfogadott előterjesztésekben a kormány a maga nyerseségében ki is mondta, hogy ezekre a lépésekre csak a külső kényszerítő körülmények miatt, a brüsszeli pénzek elnyerése érdekében szánta rá magát.