Orbán a növekvő infláció és a forintgyengülés helyett Matolcsy ellen rántott kardot

Matolcsy György nevével egybeforrt az unortodox gazdaságpolitika kifejezés – ám a Matolcsy-féle unortodoxia már a múlté, kedden az általa vezetett Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa teljesen ortodox módon a jegybanki kamatok szinten tartásáról döntött.

Az alapkamat maradt 13 százalék, a kamatfolyosó teteje 25 százalék. A valójában irányadó kamat, az egynapos betéti eszköz 18 százalékos rátájának csökkenése sem várható egyhamar – árulta el Virág Barnabás alelnök. Unortodox lépést a kormány tett, amennyiben újabb kamatstopot vezetett be, azaz a jegybanknak alaposan keresztbe téve gyakorlatilag kamatcsökkentést hajtott végre.

A kamatstop március végéig tart – vagy az eddigi tapasztalatok alapján ameddig meghosszabbítják. Lényege, hogy a bankok által a 20 millió forintot meghaladó összegre kötött új lakossági betétszerződések és minden intézményi szereplővel (például befektetési alapkezelővel, nyugdíjalappal stb.) kötött új betétszerződések kamata nem lehet magasabb, mint a 3 hónapos diszkontkincstárjegy kamata (jelenleg 11,92 százalék).

A miniszter indoklása szerint a kamatstopra azért van szükség, mert a bankok rendkívül magas kamatokat kínálva igyekeznek nagybetéteket gyűjteni, ezzel elszívják a befektetők pénzét az állampapíroktól, vagyis az államadósság-finanszírozástól. A pénzintézetek azért képesek magas kamatokat ajánlani, mert a jegybank egynapos betéti eszközében 18 százalékos kamattal fialtathatják a pénzt.

A kormány messze túlterjeszkedik saját mandátumán, a pénzpiacok felügyelete, ellenőrzése és befolyásolása ugyanis a monetáris politika hatókörébe tartozik, vagyis az MNB dolga. Az MNB nem jókedvéből emelte a kamatokat a jelenlegi rendkívül magas szintre, célja az infláció leszorítása és azzal összefüggésben a forint árfolyamának stabilizálása, lehetőleg erősítése.