Jójárt Krisztián: Egyértelmű, hogy a nyugati fegyverek nélkül az ukrán ellentámadás nem lett volna sikeres

HVG: Az orosz kudarcok miatt Vlagyimir Putyin elrendelte a részleges mozgósítást, ami mintegy 300 ezer ember behívását jelenti. Mennyire változhat meg ettől a háború menete?

Jójárt Krisztián: A közvélemény-kutatásokból is azt lehet kihámozni, hogy míg van egy hangos nacionalista kisebbség, amely kritizálja a hadvezetést, és véres szájjal követeli az eszkalációt, a mozgósítást vagy akár a taktikai atomcsapás elrendelését, a társadalom többsége passzívan viszonyul a háborúhoz.

Ha viszont a családtagjaikat is behívják, az alapvetően megváltoztathatja a közhangulatot. A mozgósítás egyébként nem olyan, mint egy villanykapcsoló: az intézkedés bejelentése után nem lett hirtelen sokkal több katonája Oroszországnak.

A tiszti állomány létszáma adott, ugyanazokat a parancsnokokat tudják beküldeni, mint eddig, hiába hoznak létre önkéntes zászlóaljakat. Ki fogja kiképezni a katonákat, és honnan szereznek újabb haditechnikai eszközöket? Úgy tűnik, Moszkva a mozgósítás mellett más irányba is próbál eszkalálni: a harkivi vereség után elkezdték lőni a kritikus ukrán infrastruktúrát, a hőerőműveket, az elektromos hálózatot.

Szerintem az új irány az, hogy növelni akarják az ukrán lakosságra kifejtett nyomást.

Vlagyimir Putyin ismét tett egy lépést a világháború felé

Hiába érte több súlyos kudarc Oroszországot a február 24-én kezdett ukrajnai agresszió során, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hátrál, sőt több fronton is mélyítette a Nyugat és Oroszország közötti válságot. Elrendelte a részleges mozgósítást, támogatásáról biztosította azokat hét végén rendezendő álnépszavazásokat, amelyekkel a megszállt ukrajnai területek dönteni fognak az Oroszországhoz való csatlakozásról és közvetve még egy atomháborút is kilátásba helyezett.

HVG: Dőlnek a nyugati fegyverek Ukrajnába, és a korszerű eszközök szemmel láthatóan változtatnak az erőviszonyokon. Mennyire mély Ukrajna és a Nyugat együttműködése?