Hús és szója helyett hínár, moszat, alga: mivel etessük a világot?

„A walesiek kaviárja” – mondta a tengeri hínárról a néhai legendás színész, Richard Burton, Wales szülötte. Bár kevesen gondolják, hogy a tengeri növény brit étek, Walesben évszázadok óta gyűjtötték a dagály által partra mosott vörösmoszatot. Kutatók szerint a walesi hínárgyűjtés nincs káros hatással az élővilágra, s a példa hasznos lehet, mert úgy vélik, a tengeri növények európai jövője az akvakultúra, azaz a tengeri farmokon történő termesztés.

Európa még csak most ébredezik, az évi ezertonnányi tengerinövény-termesztés eltörpül a 35 ezer tonnás globális előállításhoz képest. A piac 90 százalékát Ázsia adja, elsősorban is Kína, Indonézia és Japán, ahol egész öblöket foglalnak el a hínárgazdaságok. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) szerint a globális tengerihínár-termesztés értéke tavaly már meghaladta a 15 milliárd dollárt, köszönhetően az utóbbi másfél évtized gyors ütemű növekedésének. 2028-ra pedig a Fortune Business Insights tanácsadó cég előrejelzése szerint az iparág mérete elérheti a 25 milliárd dollárt.

Víz alatti farmokkal a fenntartható élelmiszertermelésért

Mintha a vízben élő esőerdők lennének - legalábbis ilyennek tűnnek azok az élőlénytelepek, amelyek főként hínárból és kagylókból állnak. A Greenwave alapítói azt remélik, hogy a találmányuk hamar elterjed a világban, és megoldást kínál a klímaváltozásra.

Az EU-ban azonban azt remélik, hogy az évtized végére már nyolcszor nagyobb lesz a növényi tengeri táplálékok termesztése. Ennek érdekében a nagy méretű tengeri gazdálkodás lehetőségeit vizsgálják a svédországi Tjärnö szigetén működő tengerbiológiai kutatóintézetben. A kísérleti tengeri farmokon arra törekednek, hogy a leghatékonyabbá tegyék a gazdálkodást, növeljék a proteintartalmat, és a különféle saláta-, alga- és moszattelepeket elkerüljék a nemkívánatos állatkák, például csigák és kagylók.

Már elérték a 30 százalékos fehérjetartalmat, ami nagyjából megfelel az olyan élelmiszerek magas proteinarányának, mint a hús vagy a szója.

Szakértők úgy vélik, hogy a tengeri hínárok, algák, moszatok, saláták és társaik jelenthetik az egyik kulcsfontosságú megoldást az úgynevezett „proteinváltásra”, azaz a fenntarthatatlan húsfogyasztás mértékének csökkentésére. Az ING holland biztosító kutatása szerint a következő öt évben az európaiak negyede tervez kevesebb húst enni környezetvédelmi és egészségügyi okok miatt.