A szöuli tragédia tanulságai: ezt javasolják a tudósok a túléléshez
6 perc
2022.11.03. 17:00
Földrengéshez vagy a víz hullámzásához hasonlóan mozog egy hatalmas sokaság, ez ellen semmit sem tehet egyetlen ember – idézik fel a hétvégi koreai szerencsétlenséggel kapcsolatban a tömegkutatók. Végső esetben a bokszolóállás és az önzetlen viselkedés segíthet.
A tömeg mozgásának elég egyszerű az elve: amikor 6–7 embernél többen állnak egy négyzetméternyi helyen, akkor a sokaság elkezd úgy viselkedni, mint a folyadék; ilyenkor az egyes személyek már nem tudják kontrollálni a saját mozdulataikat – magyarázza a hétvégi szöuli tragédia kapcsán Mehdi Moussaïd, aki a berlini Max Planck Intézetben kutatja a tömegek viselkedését. Márpedig, ahogy a szakértő a videófelvételeken látta, az Itaewon bulinegyedben szombat este legalább nyolc-tízen zsúfolódtak össze négyzetméterenként.
A kritikus sűrűség felett már egy apró mozdulat is továbbadódik, felerősödik, és olyan mintázatokat kelt, mint a víz fodrozódása vagy hullámzása. Ezt a jelenséget kutatók tömegrengésnek is nevezik, mivel hasonló egy földrengés lökéshullámaihoz.
Nyomás! – A tömegpánik tudománya
A duisburgi Loveparade áldozatai talán életben maradhattak volna, ha a rendezvényen alkalmazzák az utóbbi időben terjedő számítógépes tömegáramlási előrejelzéseket. Az emberi gondatlanság azonban nemegyszer felülírja a tudományos módszereket.
Szöulban ráadásul minden körülmény adott volt a tragédiához. A hatalmas sokadalom egy szűk, lejtős sikátorban torlódott össze, ahol könnyebben lehetett elesni és nehezebben felkelni, ráadásul pánik tört ki, ám egyik irányba sem lehetett menekülni, mert mindenhonnan nagy volt a tömegnyomás. Ez vezetett oda, hogy a szórakozni vágyó fiatalok a lökéshullámokban dominóként dőltek el, estek egymásra, és kit agyontapostak, ki megfulladt az összepréselődött tömegben.