Mi történt itt februárban? Mi vár Magyarországra a klímaváltozás tükrében?

Nem a memóriájuk rossz azoknak, akik nem tudják felidézni az idei szmogriadókat: 2022 első hónapjaiban valóban nem volt szükség olyan korlátozásokra, mint máskor menetrendszerűen január-február táján. Ez azonban nem a magyar gépjárműpark varázsütésszerű „kizöldülésének” köszönhető, hanem az év eleji szokatlanul intenzív széltevékenységnek. Újra meg újra erős, sőt viharos szelek szellőztették ki a szmogban „élenjáró” fővárost, de az egész Kárpát-medencét is.

A rendhagyó légmozgásokat jól szemléltetik a János-hegyi mérőállomás adatai. A korábbi évek január-februári, óránként húsz-egynéhány kilométer körüli szélsebességátlaga az idén majdnem ötven százalékkal magasabb volt, köszönhetően annak, hogy az 59-ből 48 napon regisztráltak viharos erejű (vagyis 54 km/h-nál nagyobb) lökéseket, és több rekord is megdőlt a 100 km/h feletti tartományban. Bár a főváros belső kerületeiben nem volt ennyire szélsőséges az időjárás, a január 30-án lecsapó Malik viharciklont, a pár napra rá érkező Corrie-t, vagy az egy héttel utánuk, szintén párosával tomboló viharokat ott is lehetett érezni.