A rendezetlen ügyek miatt botrány fenyeget a müncheni olimpiai merénylet 50. évfordulóján
5 perc
2022.08.23. 13:00
Mai szemmel különösen érthetetlen a rendőrség akkori tehetetlensége, ráadásul évtizedek óta politikai mulasztások és a kárpótlás körüli viták is terhelik az emlékezést.
Heiter.
Magyarul: derűs. Ezzel a mottóval készültek 1972-ben Münchenben a nyári olimpiára – az elsőre és egyben eddig utolsóra Németországban az 1936-os, hitleri propagandával átitatott játékok óta. A derűnek hamar vége szakadt. A háború utáni, többnyire békés Európában az addigi egyik legdermesztőbb terrorcselekmény nyomta rá a bélyegét az olimpiára.
Palesztin fegyveresek – a Fekete Szeptember terrorszervezet tagjai – ejtettek túszul izraeli sportolókat. A mérleg: 11 halott izraeli, 5 halott túszejtő, egy halott rendőr, több sebesült. És mindmáig tartó, az évfordulón is vihart kavaró presztízsveszteség a biztonsági erőknek és a politikának.
Amit németül – kissé tapintatosan – olimpiai merényletként tartanak nyilván, azt külföldön a Munich massacre, azaz müncheni mészárlás néven emlegetik.
Visszatekintve érthetetlen, de akkor nem tűnt fel, mennyire laza volt a biztonság. A heiter mottó jegyében a rendőrök zöme fegyvertelenül, a korabeli divatnak megfelelő lezser formaruhában járőrözött. Az izraeli csapat részben földszinti szobákban, lezáratlan ajtók mögött lakott. Szemtanúk, akik szeptember 5-én hajnalban látták a kerítésen átmászni a palesztinokat, nem gondoltak semmi rosszra, azt hitték, hogy hazatérő sportolókról van szó.
Súlyosabb mulasztás azonban, hogy – máig tisztázatlan okból – a bajor rendőrséghez vagy el sem jutottak a német és külföldi figyelmeztetések egy készülő merényletről, vagy ha mégis, akkor nem törődtek azokkal.
