A szó nem hétköznapi értelmében világnyelv a magyar
Bár a magyar nyelvet rendkívül kevesen beszélik világszerte, mégis rendkívül extrém helyeken találkozhatunk az anyanyelvünkkel. A donyecki fronton, az amerikai polgárháború kódolói között, a Manhattan tervben, egy 1834-es graffitiben, amelyet egy 3500 éves egyiptomi kőszentélyre véstek, vagy egy román családnévben, amire azonban senki sem büszke.
A világon legfeljebb 15 millióan beszélik a magyar nyelvet, így a Föld nyolcmilliárdos lakosságához képest egzotikusnak számít, mégis tud meglepetéseket okozni előfordulásával és felhasználásával (a magyar nyelvészek – persze nem lingua franca szerepben – világnyelvként kezelik, hogy miért, arról itt például itt lehet olvasni).
Alig egy hete orosz katonák döbbentek rá, hogy nem értenek semmit az ukránok rádióforgalmazásából, mivel az magyarul van. Kiderült, mindez azért van, mert az ukrán hadseregben szolgáló kárpátaljai magyarok az anyanyelvükön kommunikálnak és mivel az oroszoknál nem szolgálnak magyarul beszélők, így jelentős időveszteséget szenvednek el, ami azonban a fronton nem játék. Mire elküldik Moszkvába lefordítani, addigra az ukránok pedig már léptek.
Az már egy 2016-os indexes cikkből derült ki, hogy a módszert korábban is alkalmazták az ukránok a donyecki szeparatisták és a „kis zöld emberkék”, vagyis az oroszok elleni harcok során. A riport Szólics Román kárpátaljai magyar katonáról, illetve az ő haláláról szól, a végén előkerült egy sztori tevékenységéről a fronton. Nagyszőlős polgármestere arról beszélt, hogy a szeparatisták nagyon megijedtek, amikor lehallgatták Román beszélgetését. Elkezdett magyarul beszélni az egyik szomszéd faluból származó fiúval, és magyarul diktálta neki a számokat, hogy hová kell majd célozni. Ebből arra következtettek a donyeckiek, hogy megérkezett a NATO.