Orbán Viktor nemzeti érzéssel és a gyűlölt unió pénzével kerülné el a gazdasági recessziót
A miniszterelnök Tusványoson meghirdette a kimaradás politikáját, amelynek keretében Magyarországnak nemcsak a háborúból, de az európai recesszióból is ki kell maradnia. Ehhez szerinte tényező a nemzeti érzés és a családalapúság. Rövid távon azért erősen számít az uniós támogatásokra és a külföldi multik beruházásaira is.
A Fidesznek kormányzati ciklusok óta nincsen se választási, se kormányzati programja – legalábbis valamelyest részletesen kidolgozott, nyilvános, számonkérhető programja. Azt, hogy folytatják, és a miniszterelnököt folytatólagosan Orbán Viktornak hívják, a kormányzó pártot pedig Fidesznek, nem lehet programnak tekinteni.
Minthogy általában vett programok nincsenek, így nincs gazdaságpolitikai program sem. Orbán Viktor a bálványosi szabadegyetemen megtartott előadásában felvázolt valamit, ami legalább elnagyolt gazdaságpolitikai programnak tűnik. Vagy legalábbis mondott dolgokat, amiket gazdaságpolitikai fejtegetésnek igyekezett beállítani – valójában csak érintőlegesen voltak azok.
Nagyzási hóbort
A miniszterelnök a következő 8 évet három szakaszra tagolta: egy szakasz tart majd szerinte 2024-ig, a következő 2026-ig, majd egy újabb 2030-ig. A tusványosi beszédeiből megszokott módon szemét a távoli horizontra szegezve utóbbi dátumot jelölte meg a legfontosabbként, egyrészt mert ekkorra várja a Nyugat megroppanását, az eurózóna válságát, másrészt mert ekörülre várja, hogy Magyarország, Csehország és Lengyelország az unió nettó befizetői lesznek, és „aki fizet, az rendeli a zenét”.
Itt rögtön érdemes megjegyezni, hogy ez nem igaz – mármint egy tusványosi kocsmában talán, de az unióban nem. Ezt a miniszterelnök kiválóan tudja, hiszen az uniós döntéshozatali mechanizmusok adottságait (a konszenzuskényszer által a legkisebb tagállamok számára is adott zsarolási potenciált) kihasználva az elmúlt években több alkalommal sikerült sarokba szorítania az egész EU-t.