A győztesből vesztessé vált Macron kockázatosnál kockázatosabb lehetőségek közül választhat

Nagy sakkpartivá változhat Emmanuel Macron francia államfő második elnöki ciklusa, miután a mögötte álló centrista pártszövetség, az Együtt nem tudta megőrizni abszolút többségét a vasárnapi nemzetgyűlési választáson. Ehhez 289 mandátumot kellett volna szereznie, ám csak 245 jött össze, közel százzal kevesebb az eddiginél.

A relatív többsége így is megvan, miután az utána következő tömb, a populista baloldali Engedetlen Franciaországot (LFI), a szocialista, illetve a kommunista pártot, valamint a zöldeket összefogó Ökológiai és Szociális Új Népi Unió (NUPES) 131 helyet mondhat magáénak.

Mindkét tömörülés eredménye elmaradt az előrejelzések alsó határától. Az öt évvel ezelőttinél rosszabbul, de a vártnál jobban szerepelt viszont a klasszikus gaulle-ista jobboldal, élén a Köztársasági Párttal (LR), amelynek összesen 64 képviselője máris királycsinálónak érezheti magát.

Az igazi bombát azonban a szélsőjobb szavazói robbantották fel, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) a 2017-es nyolc mandátum után most 89-et söpört be, bőven megduplázva az előrejelzések felső határát.

Az abszolút többség hiánya bizonyos értelemben rosszabb, mintha azt a baloldal megszerezte volna, és a centrista államfő társbérletre kényszerülne, mert utóbbira van minta a francia politikában.