Százmilliárdokat bukik el az ország azon, hogy hőségben nem tudunk elég jól dolgozni

Ha egy újságcikk azzal kezdődik, hogy a nyári hőség óriási károkat tud okozni, akkor az olvasók apokaliptikus képekre számítanak arról, hogy évtizedek múlva a GDP hány százaléka lehet a hősokk ára, és általában igazuk is lesz. Pedig az, hogy nagyon meleg van nyaranta, már most is csúnyán megüti a gazdaságot, és ehhez még csak 40 foknak sem kell lennie, egy 30-35 fokos hét is elég ahhoz, hogy baj legyen.

Odáig könnyű minden számolgatás, hogy ha túl meleg van, az káros a mezőgazdaságra, és az ipar, valamint a háztartások is sokkal több energiát használnak el – az amerikaiak például minden egyes 90 Fahrenheit-, azaz 32 Celsius-fok feletti napon 0,4 százalékkal növelik meg az átlagos energiafogyasztásukat. De amikor megpróbálják összesíteni a lehetséges gazdasági károkat, ennél is sokkal fontosabb az emberi tényező, vagyis egyszerűen az, hogy forróságban képtelenek vagyunk annyira jól dolgozni, mint máskor. Méghozzá nem is kevéssel esik vissza a hatékonyságunk. Az amerikai National Bureau of Economic Research egy 2014-es kutatása szerint már 30 fokos időben is 28 százalékkal csökken az átlagember produktivitása ahhoz képest, mint amit akkor tud, amikor kint 15 fok van, és 30 fok még nem is az az elviselhetetlen forróság.

Ha nagyon lényegre törően, nem is állami, hanem kontinentális szinten szeretnénk számszerűsíteni a problémát, akkor azt lehet mondani: Európa a GDP-je 0,3-0,5 százalékát bukta el az előző négy forróbb nyarán. Ezt a számot kapták egy tavaly megjelent kutatás szerzői, azzal kiegészítve, hogy ahol a legnagyobb volt a forróság, az 1 százalékot is elérte az arány.

Rögtön látszik, mi az egyik legnagyobb baj az ilyen számokkal: vagy aprónak tűnnek (fél százalék? mi az?), vagy felfoghatatlanul nagyok.