Csontváry képei titokzatosak, de az is, miért csak itthon érnek százmilliókat
Az új korszakok kezdetén mindig nekiállt a politika, hogy Csontváry-Kosztka Tivadart világhírűvé tegye, de vagy közbejött valami, például a szocializmus, vagy alaposan melléfogtak. Pedig az első jelentős kiállításán, a párizsin képeit még látta Picasso, Tzara, Chagall. Az utaztatásokra viszont majdnem ráment az életmű.
Nem volt váratlan, hogy megdöntötte a magyar árverési rekordot a Virág Judit Galéria decemberi aukcióján 460 millió forintért elkelt Titokzatos sziget című festmény (lásd a nyitóképen). Ha nagy ritkán aukcióra kerül egy Csontváry, akkor biztos, hogy csillagászati árat ér el. De kizárólag itthon.
Külföldön be sem venné egy komolyabb galéria.
Rekordáron kelt el Csontváry titokzatos festménye, amelynek máig nem értik a jelentését
„Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt századunknak" - jegyezte meg Picasso Csontváryról egy 1949-es párizsi kiállításon. A közelmúltban két új monográfia is felidézte az akkori Szajna-parti bemutatkozás történetét.
Pedig a festő nemzetközi elismertségről álmodott, 1907-ben saját pénzéből rendezett kiállítást Párizsban, a bemutató azonban szinte visszhang nélkül maradt.
Különösen a nagy újrakezdések idején, a második világháború után, majd a Kádár-korszak kezdetén és a rendszerváltáskor volt politikai akarat arra, hogy átlépje a határokat az egyik legnagyobbnak tartott magyar festő, de a folyamat valamiért mindig megtorpant.
A máig legsikeresebb külföldi tárlat a Károlyi Mihály zseniális marketingfogásának köszönhető 1949-es párizsi volt.